Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Egy új nemzetközi tanulmány szerint az éghajlatváltozás egyre nagyobb hatással van a Föld légkörének szerkezetére. A kutatás több évtizedes megfigyelésekkel számszerűsíti a melegedő hőmérséklet fontos szerepét abban, hogy a légkör legalacsonyabb szintjének csúcsát évtizedenként körülbelül 50–60 méterrel feljebb tolják.
A Science Advances folyóiratban megjelent kutatás több évtizedes időjárási ballonos megfigyelésekre és speciális műholdas mérésekre támaszkodik, hogy számszerűsítse, milyen mértékben emelkedik a légkör legalacsonyabb szintjének teteje. Ez a régió, a tropopauza, évtizedenként körülbelül 50–60 méterrel tolja felfelé a sztratoszféra határát.
Az emelkedést a föld felszínéhez közeli felmelegedés okozza, ami az alsó légkör tágulását okozza. „Ez egyértelmű jele a légköri szerkezet változásának” – mondta Bill Randel, a Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tudósa és az új tanulmány társszerzője. „Ezek az eredmények független megerősítést adnak az éghajlatváltozás minden egyéb bizonyítéka mellett, hogy az üvegházhatású gázok megváltoztatják légkörünket.”
Üvegházhatású gázok, ózonbontó vegyszerek – ezek mind ártanak
A tropopauza választja el a sűrű és turbulens troposzférát a stabilabb sztratoszférától. Magassága az évszaktól függően körülbelül 5 mérföld a felszín felett a sarkoknál és 10 mérföld az egyenlítőnél. Elhelyezkedése fontos a kereskedelmi pilóták számára, akik gyakran a sztratoszféra alsó részén repülnek a turbulencia elkerülése érdekében, illetve heves zivatarok esetén játszik szerepet.
A tropopauza elmúlt évtizedekben folyamatosan növekvő magassága nem érinti jelentősen a társadalmat vagy az ökoszisztémákat, de jól szemlélteti az üvegházhatású gázok kibocsátásának széles körű hatásait. Korábbi tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a tropopauza mérete növekszik. Ennek nemcsak az éghajlatváltozás az oka, hanem a sztratoszférának az ózonréteg károsodásával összefüggő lehűlése is. Az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv és az azt követő nemzetközi megállapodások az ózonbontó vegyi anyagok kibocsátásának korlátozásáról azonban sikeresen visszafordították az ózonveszteséget és stabilizálták a hőmérsékletet az alsó sztratoszférában.
Randel és szerzőtársai összegyűjtötték az újonnan rendelkezésre álló adatokat, hogy elemezzék, mennyire emelkedik tovább a tropopauza most, amikor a sztratoszféra hőmérséklete már nem gyakorol rá jelentős hatást. Elsősorban két információforráshoz fordultak. Az egyik a rádiószondák megfigyeléseinek nemrégiben frissített archívuma, amelyeket évtizedek óta alkalmaznak időjárási léggömbökön a légkör tulajdonságainak mérésére. Mivel a rádiószonda-adatok az északi félteke 20 és 80 szélességi foka közötti szárazföldi területeken a legrészletesebbek, az új tanulmány is ebben a régióban összpontosított a tropopauza emelkedő magasságára.
Műholdakkal mérték a GPS-jeleket a légkörben
A tudósok 2002-ig visszamenőleg elemezték a speciális műholdműszerek megfigyeléseit is, amelyek a GPS-jelek segítségével vizsgálják az atmoszférát. Ezt követően statisztikai technikákkal elemezték hőmérsékletet átmenetileg megváltoztató és a tropopauzát befolyásoló természeti események – mint a vulkánkitörések és az El Niño jelenség – hatásait. Ez lehetővé tette, hogy elkülönítsék az ember által előidézett felmelegedés szerepét.
A megfigyelések elemzése azt mutatta, hogy a tropopauza magassága 1980 óta egyenletes ütemben nőtt: évtizedenként körülbelül 58–59 métert, amelyből évtizedenként 50–53 méter az alsó légkör ember által előidézett felmelegedésének tulajdonítható.
„A tropopauza magasságát egyre jobban befolyásolja az üvegházhatású gázok kibocsátása, még akkor is, ha a társadalom sikeresen stabilizálta a sztratoszféra viszonyait az ózonromboló vegyszerek korlátozásával” – állítja Randel.
(Forrás: sciencedaily.com)
