Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A legnépszerűbb diéták környezetre gyakorolt hatását és tápanyagtartalmát hasonlította össze egy nemrég megjelent tanulmány. A két szempontot figyelembe véve a ketogén és a paleo diéta végzett a legrosszabb helyen.
Az már köztudott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásnak nagyjából harmada az élelmiszeriparhoz - azon belül is legnagyobbrészt az állattenyésztéshez - köthető. Olyan tanulmányok már születtek, amelyek az állati és a növényi alapú étrend környezetre gyakorolt hatását vizsgálta, olyan eddig viszont még nem, amely az egyes diéták esetén figyelte volna ugyanezt a tápanyagtartalommal egyetemben.
Hátul végzett a ketogén és paleo diéta
A Tulane Egyetem kutatói hat - ketogén, paleo, peszketáriánus, vegetáriánus, vegán és mindenevő - étrendet hasonlított össze a fenti szempontok alapján. A vizsgálat 16 ezer felnőtt táplálkozási szokásain alapszik.
A nemrég megjelent tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a ketogén és a paleo diéta tartalmazza a legkevesebb tápanyagot, ugyanakkor ezekhez köthető a legnagyobb károsanyag-kibocsátás.
A ketogén étrenddel, amely a nagyon alacsony szénhidrát-bevitel mellett magas zsírfogyasztást engedélyez, nagyjából 3 kilogramm szén-dioxid termelődik 1000 kalóriára vetítve. A paleo étrend, amely mellőzi többek között a gabona, cukor és tejtermékek fogyasztását, 2,6 kilogramm szén-dioxid kibocsátásért felelős 1000 kalóriánként.
Élvonalban a vegán és a vegetáriánus étrend
Környezeti szempontból a legelőnyösebb a vegán étrend, amelyhez 0,7 kilogramm szén-dioxid köthető szintén 1000 kalóriára nézve. Ezt egyébként a vegetáriánus, majd a peszketáriánus - a halak és tengeri gyümölcsök fogyasztása mellett alapvetően növényi alapokon nyugvó - étrend követi. A tápértéket tekintve azonban pont fordított a sorrend: a legjobb értéket a peszketáriánus étrend kapta, majd utána a vegetáriánus és a vegán.
A résztvevők 86 százaléka a mindenevő - állati és növényi eredetű ételeket is tartalmazó - étrendet követi, amely mint a környezeti hatását, mint a tápanyagértékét tekintve a skála közepén helyezkedik el.
- Az éghajlatváltozás vitathatatlanul korunk egyik legégetőbb problémája, és emiatt sokan szeretnének áttérni a növényi alapú étrendre - mondta Diego Rose, a tanulmány vezető szerzője. - A vizsgálatunk szerint ezzel valóban csökkenthető az ökológiai lábnyom, ráadásul az egészségre is jó hatással lenne. Ugyanakkor a tanulmány arra is rávilágít, hogy nem kell teljesen lemondani a húsról, hogy pozitív hatásokat érjünk el.
