Két érvvel lehet igazán meggyőzni a vásárlókat, hogy a csúnya zöldséget is megvegyék

A csúnya zöldségek vásárlásával csökkenthető az élelmiszer-pazarlás

Az EU-SOLAR nem ígéretet árul, hanem napelemet. Kérjen ingyenes ajánlatot!

A szupermarketekben megszokhattuk, hogy csakis tökéletes, esztétikus áruval találkozunk. Pedig a zöldségek és gyümölcsök egy része valójában közel sem hibátlan, és bár tudjuk, hogy ez az ízükből semmit nem von le, mégis sokan vonakodnak megvenni azokat. Az Ohio Egyetem munkatársai azonban rájöttek, hogyan lehet vonzóbbá tenni a csúnya zöldségeket is.

Amikor a vasárnapi húsleveshez a sárgarépát válogatjuk, melyik mellett döntünk: az egyenes, sima felületű zöldség mellett, vagy bekerül a kosárba a kisebb, göcsörtösebb, girbegurba szál is? Az íze mindkettőnek ugyanolyan, a legtöbben azonban még mindig a tökéletes alakú répa mellett döntenek. A csúnyábbak sokszor ki sem kerülnek a polcokra, ami hatalmas mértékű élelmiszer-pazarláshoz vezet.

Az Ohiói Állami Egyetem munkatársai azonban rájöttek, hogy csak egy kis meggyőzésre van szükség, hogy a nem annyira esztétikus zöldségeket és gyümölcsöket is el lehessen adni.

Meggyőző érvek a csúnya zöldségek mellett

A kutatás rámutatott, hogy a vásárlók igen válogatósak tudnak lenni, ha sárgarépáról van szó. Különböző hipotetikus forgatókönyveket vizsgálva azonban rájöttek, hogy két igen meggyőző érvvel elérhetik, hogy a nem tökéletes terméket is megvegyék.

Az egyik, hogy a csúnyább zöldség pont ugyanolyan jó számukra, mint a hibátlan áru, és a másik, hogy a vásárlásukkal segítik csökkenteni az élelmiszer-pazarlást. A leghatékonyabb módszer a vásárlás ösztönzésére ennek a két üzenetnek az együttes alkalmazása volt, külön-külön már nem értek el olyan nagy hatást.

Kiderült az is, hogy a vásárlók akkor hajlandók a “vegyes” csomag mellett dönteni - tehát amellett, amiben vannak tökéletes és nem éppen tökéletes zöldségek is -, ha ahhoz kedvezményes áron jutnak hozzá, és a benne található répák legalább 60 százaléka hibátlan.

Még mindig jelentős az élelmiszer-pazarlás

Az elmúlt évek nagyszabású kampányainak köszönhetően nőtt a csúnya termékek eladása, de az iparágban még mindig nagy a pazarlás. Az Edinburghi Egyetem tanulmánya szerint 2018-ban évente 50 millió tonna friss zöldséget és gyümölcsöt dobtak ki esztétikai okokból. A “nemkívánatos” termékek egy része hulladéklerakókba kerül, másik részét visszaszállítják a földekre.

A vásárlók hozzáállásán is változtatni kell

Amíg legtöbben a szupermarketeket okolják az élelmiszer-pazarlásért, ennek megfékezésében a vásárlók hozzáállása is számít. A fent említett tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a résztvevők következetesen ellenérzésüket fejezték ki a csúnyább zöldségekkel kapcsolatban, és csak kedvezményes áron voltak hajlandók megvásárolni.

Ezzel szemben azonban azok, akik rendszeresen termelői piacon vásárolnak, sokkal szívesebben választják a kevésbé szép termékeket, amelyek valóban úgy néznek ki, mintha egyenesen a földből jöttek volna.

 

(Forrás: euronews.com)