Több szivárvány keletkezhet a klímaváltozás hatására

szivarvany-hawaii-felett

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

A nyár - de még az ősz eleje is - rengeteg szivárvánnyal kápráztatott el minket. A jövőben még többször csodálhatjuk ezt az égi jelenséget, de ez sajnos nem feltétlenül jelent jót, ugyanis a klímaváltozással van összefüggésben.

Az éghajlatváltozás miatt a jövőben nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szivárványok - mutatott rá a Hawaii Egyetem kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya. A számítások szerint 2100-ban 5 százalékkal több szivárványt láthatunk, mint a 2000-es évek elején.

A növekedés leginkább az északi, magas szélességi fokon fekvő területekre lesz jellemző, ahol a klímaváltozás miatt kevesebb havazásra és több esőre kell számítani. A mediterrán országban viszont kevesebb szivárvány keletkezik majd a csökkenő csapadékmennyiség miatt.

A szivárvány ugyanis úgy jön létre, hogy a vízcseppeken megtörik a napfény. Az emberi tevékenység - mint például a fosszilis tüzelőanyagok használata - azonban megváltoztatja  az éghajlati folyamatokat, így a csapadék- és felhőképződést is. Ez pedig végső soron a szivárványok kialakulására is hatással van.

- Gyakori kutatási téma, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az emberek egészségére és életkörülményire - vélekedik Camilo Mora, a kutatás egyik résztvevője. - Az azonban már kevésbé kutatott terület, hogy a természeti szépségeket ez a folyamat hogyan befolyásolja. A szivárványok előfordulásának feltérképezésével eddig senki sem foglalkozott, főként nem a klímaváltozás tükrében.

Szivárvány a Duna felett

A szigetek környezetében keletkezik a legtöbb szivárvány

Mora és csapata tehát belevágott a kutatásba, amelynek során több tízezer, a különböző közösségi oldalakra feltöltött, “szivárvány” címszóval ellátott fényképeket vizsgáltak meg. A számukra szükséges fotók kiválogatása után meghatározták a szivárványok földrajzi elhelyezkedését, majd egy előrejelzési modellt alkalmaztak, hogy a jövőben hogyan alakul majd az ilyen jellegű égi jelenségek száma az adott területen. A modell figyelembe vette a csapadékmennyiséget, a felhőképződési jellemzőket, valamint a napsugarak beesési szögét.

- A szigetek a legideálisabb helyszínek arra, hogy szivárványt lássunk - összegezte az eredményeket Steven Businger, az Óceán- és Földtudományi és Technológiai Iskola (School of Ocean and Earth Science and Technology, SOEST) professzora. - A szigetek környezetében a speciális légköri folyamatoknak köszönhetően gyakran alakulnak ki helyi, kis kiterjedésű záporok, amelyek körül az ég ragyogóan tiszta, és így keletkezhetnek a látványos szivárványok.

A tanulmány célja nem az, hogy megvitassa, a szivárványok előfordulásának gyakorisága milyen hatással van az emberi jólétre, ugyanakkor kétségtelen, hogy az égi jelenségnek számos kultúrában nagy jelentősége van, és persze esztétikai értéke sem elhanyagolható.

- A klímaváltozás a földi élet minden aspektusában átható változásokat idéz elő - hangsúlyozta Kimberly Carlson, a tanulmány vezető szerzője. - Változások tapasztalhatók az olyan megfoghatatlan dolgokban is, mint például a fény vagy a hang, és ezek több figyelmet érdemelnek a kutatók részéről.

 

(Forrás: soest.hawaii.edu)