Több millió tonna szén-dioxidot vonhat ki a légkörből a wyomingi létesítmény

tobb-millio-tonna-szen-dioxidot-vonnanak-ki-a-legkorbol

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

Több millió tonna szén-dioxidot vonnának ki a légkörből az évtized végéig a Bison Projekt segítségével, amely a tervek szerint 2023 végén kezdi meg a működését Wyomingban.

Egészen a közelmúltig a szén-dioxid levegőből való kivonása és földalatti csapdázása a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozott. Az Egyesület Államok azonban ambíciózus tervekről számolt be, a Bison Projekt keretében a világ legnagyobb, szén-dioxid-csapdázó létesítményét építik meg Wyomingban, amely az évtized végére ötmillió tonna üvegházhatású gázt vonhat ki a légkörből. Ez annyi, amennyi gázt kibocsátunk ötmillió oda-vissza repüléssel London és New York között.

Világszerte vannak már szén-dioxid tárolók

Az emberiség évente nagyjából 43 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki, amelynek üvegházhatású tulajdonsága mindenki számára ismert. A probléma megoldása a kibocsátás csökkentése, illetve a nettó nulla kibocsátás elérése lenne - ezt nem helyettesíti a gáz kivonása a légkörből, de természetesen segít a helyzeten. A technológia azonban még gyerekcipőben jár, évente 40 millió tonna szén-dioxid tudunk csapdázni, ami mindössze 0,1 százaléka a 2019-es kibocsátási értéknek. Erre a világszerte megtalálható 26 létesítmény képes, de további 30 hasonló építését tervezik.

Hogyan tudjuk csapdázni a szén-dioxidot?

A szén-dioxid légkörből való kivonásának és tárolásának többféle módja lehetséges. Ez történhet direkt módon - mint a Bison Projekt esetében -, amikor közvetlenül a levegőből csapdázzuk be a gázt. A növények a fotoszintézis révén pont ezt teszik minden nap, a létesítményekben pedig ezt a folyamatot próbáljuk utánozni különböző kémiai reakciók révén.

Drónfelvétel a szén-dioxid tárolóról

Az eljárás nagy vonalakban annyit takar, hogy a levegő egy kálium-hidroxiddal bevont műanyag felülettel érintkezik, és az oldat kémiai kötést alakít ki a szén-dioxid molekulákkal. Karbonátsó képződik, amit később különböző kémiai folyamatok által gázzá alakítanak, és földalatti tárolókba juttatnak.

A Bison Projekt esetében azonban a gázt egy mély, sóoldattal teli víztározóba fogják engedni, és ott tárolni. Ehhez persze sok energia kell, de annak érdekében, hogy minimalizálják az ezzel járó kibocsátást, mindent villamosítani fognak.

Kicsiben kezdi, de a teljesítmény gyorsan fog nőni

A projekt várhatóan 2023 végén indul, és az első évben 10 ezer tonna üvegházhatású gázt köt meg a levegőből. Első hallásra lehet, hogy ez nem tűnik olyan nagy mennyiségnek, de a kivitelezők azt ígérik, a teljesítménye gyorsan fog nőni. 2030-ra éves szinten már ötmillió tonna gáz megkötésére és tárolására lesz képes - amennyiben ez megvalósul, ez lesz a legnagyobb szén-dioxid-megkötést célzó projekt a világon.

A folyamat persze nem olcsó, a számítások szerint egy tonna gáz kivonása 600 dolláros (csaknem 250 ezer forintos) költséggel jár. A Bison Projektet azonban segíti az Egyesült Államok Kongresszusa által nemrég elfogadott kibocsátáscsökkentési törvény, amely tonnánként 50 dollárról 85 dollárra emelte a szén-dioxid megkötésének állami támogatását.

 

(Szöveg forrása: euronews.com, képek forrása: carboncapture.com)