A sarkvidékek visszafagyasztása lehetséges, sőt még olcsó is

A sarkvidékek gyorsabban melegednek a globális átlagnál

Az EU-SOLAR nem ígéretet árul, hanem napelemet. Kérjen ingyenes ajánlatot!

A sarkvidéki területek gyorsabban melegednek a globális átlagnál, a hőhullámok mind az Antarktiszon, mind az Északi-sarkvidéken egyre gyakoribbá válnak. Mindennek hatására a jégtakaró olvadása intenzívebbé válik, ami a tengerszint-emelkedés gyorsulásához vezet. A folyamat azonban megállítható, méghozzá viszonylag olcsón.

Az elmúlt csaknem 50 évben az arktiszi régióban majdnem négyszer nagyobb volt a felmelegedés mértéke a globális átlaghoz képest - erről számoltak be nemrég a finn meteorológiai intézet kutatói. A sarkvidéki területek sokkal jobban kitettek a klímaváltozásnak, mint a Föld más régiói. A hőhullámok egyre gyakoribbak, a jégtakaró intenzívebben olvad, így a tengerszint gyorsabban emelkedik. A folyamat szerencsére viszonylag olcsón megállítható lenne az Environmental Research Communications szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint.

Aeroszol részecskék fognák fel a napsugárzást

A kutatók úgy vélik, a jég visszafagyasztásához a 60. szélességi foktól északra, illetve délre nagyjából 13 ezer méteres magasságban repülő gépeknek mikroszkopikus aeroszol részecskéket kellene a légkörbe juttatni. Ez már a sztratoszféra magassága, ahonnan a részecskék nem lökődnek ki, hanem lassan a pólusok felé haladnak, leárnyékolva az alattuk lévő területet.

- A bolygó hűtését célzó aeroszol-használat természetesen rejt magában kockázatot - hangsúlyozta Wake Smith, a kutatás vezetője. - Ez a kockázat azonban a sarkvidékek esetében biztosan megtérül.

A már használatban lévő katonai tankerek ilyen magasságokban nem tudnának hatékonyan működni, de az újonnan tervezett repülőgépek még bizonyíthatnak. A kutatók számítása szerint egy 125 gépből álló flottára lenne szükség, hogy a sarkvidéki régiók átlagos hőmérséklete évente két fokkal csökkenjen. A legideálisabb a részecskéket késő tavasszal vagy kora nyáron a légkörbe juttatni, így ugyanaz a flotta láthatná el a feladatot mindkét póluson.

A tüneteket kezeli, nem a betegséget

A sarkvidékek hűtésének költségét évi 11 milliárd dollárra becsülte a tanulmány. Ez a harmada annak az összegnek, amibe a teljes bolygó hűtése kerülne, és mindössze egy töredéke annak, amire a zéró kibocsátás eléréséhez szükség lenne.

- A sztratoszférába juttatott aeroszolok csupán a klímaváltozás tünetét kezelik, nem a betegséget - jegyezte meg Smith. - Ez aszpirin, és nem penicillin. A dekarbonizációs folyamatokat nem helyettesíti.

 

(Forrás: ioppublishing.org)