A klímaváltozás miatt pusztulnak világszerte a tengerpartok

Görögország strandjait is veszélyezteti a klímaváltozás

Az EU-SOLAR nem ígéretet árul, hanem napelemet. Kérjen ingyenes ajánlatot!

A nyaralás sokaknak a tengerpartról, a homokos strandokról és a napsütésről szól. A klímaváltozás azonban ezeket a mesebeli tájakat is veszélyezteti, Görögország kis strandjai akár teljesen eltűnhetnek, ha nem történik érdemi lépés a globális felmelegedés kérdésében. Léteznek persze megoldások a probléma kezelésére, de ezek sokszor drágák, vagy kellemetlen döntésekkel járnak.

A nyár éppen csak véget ért, így az élmények bizonyára még mindenkiben élénken élnek. A szeptember elsejei ködös, szürke időben sokaknak vidíthatott fel a tengerparti pihenésről beugró kép. A klímaváltozás miatt azonban a jövőben már nehezebb lesz kedvünkre való strandot találni, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése szerint ugyanis Európa homokos partjainak már ma 27-40 százaléka folyamatosan pusztul a nem megfelelő üledék-utánpótlás és túlzott beépítettség miatt. Ezt pedig csak súlyosbítja az emelkedő tengerszint és az erősödő viharok.

Ha pedig a klímaváltozás tovább fokozódik, és a század végére a pesszimista forgatókönyv szerint elérjük a 4 fokos globális felmelegedést, akkor elveszíthetjük a világ homokos partjainak közel felét, Európában pedig a strandok ötödét. A veszélyeztetett helyszínek közé tartoznak többek között olyan népszerű úti célok, mint a velencei lagúnában található Lignano Sabbiadoro, a görögországi Lefkada és Lesbos szigete, Saint-Tropez vagy éppen Santa Cruz.

Fokozódó árvízkárok, pusztuló vadvilág

A probléma persze nem merül ki abban, hogy másik nyaralóhelyet kell nézni, ennél sokkal komolyabb veszélyekről van szó. Az IPCC szerint a 21. század végére a part menti árvízkárok legalább 10-szeresükre fognak növekedni Európában a partok pusztulása miatt. Kulturális örökségünk is veszélyben van, hiszen a Földközi-tenger alacsonyan fekvő területein található 49 UNESCO világörökségi helyszín közül 37-et fenyeget nagyáradás, 42-t pedig a parti erózió. A tengerszint emelkedése a partmenti házakra is fenyegetést jelent, ez a jelenség a Kelet-Angliai Egyetem tanulmánya szerint 2050-re csak Angliában nagyjából 200 ezer ingatlant fog érinteni.

A változások a vadvilág átalakulását is magukkal hozzák, a tengerszint emelkedése az árapálysíkságok és árterek állat- és növényvilágára gyakorol jelentős hatást. Németországban, a Watt-tenger ilyen jellegű területein 10 ezer faj él, köztük rengeteg vándormadár is. Mivel azonban táplálkozási terük egyre szűkül, így érzékelhető a populáció csökkenése.

A legfontosabb a klímaváltozás mérséklése

Alkalmazkodási lehetőségek persze vannak, számos helyen már meg is kezdték az erre vonatkozó intézkedések kidolgozását. Ennek megfelelően például egyre több parti védőfalat húznak fel, vagy homokfelöltéssel próbálják lassítani a folyamatokat. A problémát azonban ezek igazából nem oldják meg, csak áthelyezik máshova. Az ilyen beruházások ráadásul drágák, és általában rövid életűek, vagyis folyamatos költségráfordítást igényelnek.

Mégis mi lehet akkor a megoldás? A legfontosabb a klímaváltozás mérséklése, a természetes folyamatok és ökoszisztémák helyreállítása, de a folyók és tengerpartok beépítésének korlátozása is javíthatna a helyzeten.

(A teljes cikk megtalálható: masfelfok.hu)