Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Egy ősi vírus feléledése első hallásra nem hangzik túl jó dolognak. Igazából még másodszorra sem. Pedig ez, a permafroszt olvadásával, valóban megtörténhet.
A permafroszt kifejezéssel az utóbbi években egyre többet találkozhattunk. A köznyelvben ezt sokszor csak állandóan fagyott talajkánt emlegetik, a hivatalos definíció szerint pedig az olyan talajt hívjuk permafrosztnak, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van.
Az északi félteke területének nagyjából negyedét borítja ilyen talaj, a globális klímaváltozás miatt azonban gyors ütemben olvadni kezdett. Ez több problémát is felvet: egyrészt az olvadással rengeteg szén-dioxid és metán kerül a légkörbe, ami tovább fokozza a melegedést. Másrészt pedig a permafrosztba korábban befagyott szerves anyagok, például vírusok is “feléledhetnek”.
A 48 000 éves vírus is fertőzni tudott
Jean-Michel Claverie, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem professzora úgy véli, ezekre a “zombivírusokra” több figyelmet kéne fordítani, hogy megértsük, milyen veszélyeket rejt a permafroszt olvadása. A témával kapcsolatban egy tanulmánya is megjelent, amelyet a ZMESciene ismertetett.
Claverie és csapata a szibériai permafroszt mintákból összesen 13 vírust izolált, amelyek öt különböző törzsbe tartoztak. Az egyik ezek közül ráadásul egy új, a tudomány számára eddig ismeretlen törzs volt. Élőnek akkor tekintettek egy vírust, amennyiben az a felolvasztás után is aktív és fertőzőképes volt. A vizsgálat során a legrégebbi vírus, ami élőnek bizonyult, több mint 48 ezer éven keresztül, a “legfiatalabb” pedig 27 ezer éven keresztül volt fagyott.
Ez elég aggasztó, főleg hogy nehéz megbecsülni, hány fertőzőképes vírus van még a permafrosztban. A professzor úgy gondolja, munkájukra sokan csak hóbortként tekintenek, pedig a jelenség valós egészségügyi kockázatokat rejthet, ami a globális felmelegedés hatására tovább nőhet.
