Új napelemes támogatás lesz elérhető családi házakra

Szenzációs hír látott napvilágot, miszerint a háztulajdonosok a közeljövőben már nem csak kedvezményes hitel segítségével, hanem vissza nem térítendő támogatás igénybevételével is napelemes rendszerhez juthatnak. Ez azért is rendkívüli, mert uniós pályázat még sosem nyújtott ilyen jellegű lehetőséget a lakosság számára.

MIK AZ EDDIGI INFORMÁCIÓK A PÁLYÁZATRÓL?

A GreenTech Zöld energia és fenntarthatóság című konferencián Palkovics László tartott előadást a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem összefüggéseiről. Az esemény során az innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a jövőben nemcsak hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással is ösztönözni kívánják a megújuló energiaforrások használatát a lakosság körében. Palkovics László azt is jelezte, hogy a hamarosan érkező lakossági napelemes pályázat, vélhetően 30-40%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt majd a családi házak tulajdonosai számára. Továbbá azt is megjegyezte, hogy az energiaszolgáltatókat is ösztönözni kívánják azzal, hogy elérjék a fogyasztói oldalon a hatékonyabb energiafelhasználást, például okosmérők felszerelésével és alkalmazásával.

MIÉRT IS FONTOS MOST EZ A NAPELEMES LEHETŐSÉG?

Elsősorban azért is jött jókor ez a pályázat, mert a sokak által jól ismert MFB-s hitelkonstrukció a pletykák szerint kimerülőben van. A már 3 éve futó pályázatok Pest megyére kiírt változatát (VEKOP-5.2.1-17) a nagyszámú igénylések miatt már 2019.október 17-én felfüggesztették, a vidékiek számára máig elérhető GINOP-8.4.1/A-17 keretösszegét pedig már két ízben lecsökkentették. Ez-utóbbi pedig előrevetíti, hogy közel már a forrás vége. Szerencsére a fentebb említett lehetőség új lendületet adhat a lakossági napelemes beruházásoknak, és azok, akik ezidáig nem tudtak, vagy nem akartak a hitellel élni most lehetőséget kapnak vissza nem térítendő támogatással ingatlanukat fejlesztésére. Napelemes rendszer telepítésére vissza nem térítendő támogatásban ezidáig csak kis- és középvállalkozások részesülhettek a GINOP-4.1.3-19 és GINOP-4.1.4-19 pályázatok keretében. Magánszemélyeknek csak hitelalapú forrás volt eddig elérhető energiahatékonysági és -felhasználási fejlesztésekhez. A most elérhető hitelkonstrukció viszont igen kedvező, mivel  minimális, 10%-os önerővel és 0%-os kamattal is igen kedvező lehetőségnek tekinthető. Az MFB-s hitel nagy előnye, hogy már egy kialakult és jól működő rendszernek tekinthető. A most előrevetített pályázat esetében viszont még sok bizonytalanság van. Egyrészt a támogatás mértéke sem tisztázott, másrészt az sem egyértelmű még, hogy idén, 2020-ban, vagy már csak a következő fejlesztési ciklusban (2021-2027) lesz elérhető. Utóbbi kérdéskör azért is érdekes, mert még egy márciusi közlönyben bejelentésre került, hogy GINOP-4.1.5-20 és GINOP-4.1.6-20 kódszámokkal új KKV-s napelemes pályázatok lesznek elérhetőek a nyár folyamán, viszont ezek a kiírások azóta sem jelentek meg! Továbbá egy klasszikus pályázat esetében a kedvezményezettnek (ingatlantulajdonos) előre meg kell finanszíroznia a rendszer teljes árát és a támogatást csak utólag, elszámolást követően kapják vissza. Az MFB-s hitel esetében viszont elegendő a 10%-os önerő felmutatása ahhoz, hogy napelemes rendszer kerüljön az ingatlan tetejére. A pályázatnál a megelőlegezett teljes projektköltség pedig sokak számára nehézséget okozhat majd, esetleg egy kedvezőtlen hitelbe kényszeríti majd a tulajdonosokat. Az eddigi tapasztalatok azt is megerősítik, hogy a pályázati rendszer igen lassú. Míg az MFB hitelek igénylése és folyósítása már gördülékenyen megy, addig egy-egy benyújtott pályázat elbírálása akár hónapokig, fél évig is eltarthat. Így ha a két lehetőséget összevetjük talán gazdaságosabb, ha a "bejáratott" megoldást választja a lakosság, és a napelemes rendszer révén mielőbb kiváltja villanyszámláját. Mindezért mi is azt javasoljuk a magánszemélyek számára, hogy ne alapozzanak a bizonytalanra, éljenek most az MFB nyújtotta lehetőséggel! A korábbi és a most bejelentett pályázatnak is fontos szerepe van a hazai klímacélok elérésében. Magyarország vállalta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ehhez pedig 95%-kal csökkentenie kell a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es mértékhez képest. A lakossági szférának éppen ezért éppúgy élnie kell az alternatív energiatermelési technológiák nyújtotta lehetőségekkel, mint az államnak és a vállalkozóknak.