Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Az autóipar és a közlekedés jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, így a szektor zöldítése fontos napirendi téma.
Az autógyártók egyre inkább előnyben részesítik az elektromos hajtást, hiszen a villanyautók működésük során nem bocsátanak ki károsanyagot. Ugyanakkor a villanyautók töltéséhez és gyártásához kapcsolódik bizonyos mértékű emisszió, így felmerül a kérdés: mivel járunk jobban, ha veszünk egy új villanyautót, vagy a régi, de jó állapotú benzineseket próbáljuk minél tovább forgalomban tartani? A válasz igen összetett.
Ahol minden elkezdődik: az autógyártás
Az elektromos autók ellen talán az egyik leggyakoribb érv, hogy gyártásuk során több szén-dioxid keletkezik, mint egy benzines vagy dízel üzemű kocsi összeszerelése esetén. Ennek igazságtartalmát valóban több vizsgálat is alátámasztja. A Renewable and Sustainable Energy Reviews Szakfolyóiratban 2022. májusában jelent meg egy német és svéd kutatókból álló csoport tanulmánya, amely 790 különböző autómodell károsanyag-kibocsátását vizsgálta.
Eredményeik azt mutatták, hogy a legmagasabb emissziós érték az akkumulátoros autók gyártásához köthető. Egy Tesla Model 3 Standard Plus gyártása során keletkező szén-dioxid mennyiség nagyjából akkora, mint amennyit egy Volkswagen Passat 2.0 TSI bocsát ki 18 000 kilométer megtétele alatt.
Az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) munkatársai is hasonló eredményre jutottak. Ahogy cikkükben írják, a modern elektromos járművek akkumulátorai számára elengedhetetlenek az olyan ásványi anyagok, mint például a lítium, kobalt és nikkel. Ezek bányászata és feldolgozása rengeteg energiát igényel, ami szén-dioxid kibocsátással jár. A Tesla Model 3-ban található 80 kWh-os akkumulátor összeszerelése például 2,5-16 tonna CO2-t termel, ami persze nagyban függ attól, milyen energiaforrást használnak a folyamat során. Az MIT tanulmánya rámutat, hogy egy új elektromos autó megépítése nagyjából 80 százalékkal több károsanyag-kibocsátással járhat, mint a hasonló benzines társáé.
Értelemszerűen, ha használt autót vásárolunk - még ha az benzines is -, vagy a sajátunkat szeretnénk minél tovább forgalomban tartani, kevesebb új autót kell gyártani, így csökken az ökológiai lábnyom is. Azonban az autó élete valójában akkor kezdődik, amikor kikerül a gyárból, így érdemes megvizsgálni, akkor hogyan alakul a kibocsátás.
Mi történik, miután legördül a gyártósorról?
A károsanyag-kibocsátást célszerű a jármű teljes élettartamára vetítve nézni, és így a már említett német tanulmány szerint a hagyományos kocsikhoz köthető a legmagasabb emisszió. Ahogy írják, a plug-in hibridek és a teljesen elektromos autók akár 73%-kal, illetve 89%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki a belső égésű motorral rendelkezőkhöz képest a teljes életciklusra vetítve.
Az MIT 2019-ben jelentette meg az Insights Into Future Mobility című tanulmányát, amely különböző járművek benzines, hibrid, plug-in hibrid, teljesen elektromos és üzemanyagcellás változatát hasonlította össze. A kutatók azt találták, hogy a benzines autók életciklusuk során kilométerenként átlagosan 350 gramm CO2-t bocsátanak ki, amíg a hibridek és plug-in hibridek nagyjából 260 grammot, az akkumulátorosak pedig mindössze 200 grammot.
Nem mindegy, milyen forrásból töltjük az elektromos autót
Felmerül a kérdés: ha egy elektromos autó működés közben nem bocsát ki káros anyagot, hogyan jönnek ki a fenti számok? Ezek elsősorban a kocsik töltéséhez köthető. Ahogy az említett MIT tanulmányban írják, a teljesen elektromos és hidrogén üzemű autókhoz köthető kibocsátás jelentős mértékben függ attól, hogy milyen forrásból származik a töltéshez használt energia.
Jó példa erre Norvégia, Európa legnagyobb elektromos autó-piaca. Az ország villamos energiatermelésének mintegy 65 százaléka vízenergiából származik, így a villanyautók ökológiai lábnyoma is csekély az északi államban.
A másik oldalon ott van például Amerika: az MIT kutatói rámutattak, hogy egy olyan államban, ahol az energiatermelés nagyrészt fosszilis energiahordozókból származik, a teljesen elektromos autókhoz köthető kibocsátás 30%-kal magasabb, mint egy hasonló hibrid autóé. Viszont egy olyan államban, ahol nagyobb a megújuló energiaforrások aránya, a villanyautók emissziója 61%-kal kevesebb, mint a hibrideké.
Hosszabb élettartam, kisebb lábnyom
Azt már láttuk, hogy az autógyártás ökológiai lábnyoma igen nagy. Éppen ezért Monika Dernai, a BMW fenntarthatóságot vizsgáló csoportjának vezetője úgy véli, hogy az autók élettartamának növelése rendkívüli fontossággal bír. Minél tovább “életben tartható” egy autó, annál hasznosabb környezetvédelmi szempontból, hiszen nem kell másikat gyártani helyette.
A vezető felvetette azt is, hogy a jövőben nem feltétlen kellene komplett autókat gyártani, hanem olyan külső és belső átalakító csomagokat, amelyek a már meglévő autókkal is kompatibilisek. Így elkerülhető lenne, hogy valaki csak azért cserélje le az autóját, mert kijött egy új modell.
