Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Kijelenthető, hogy Magyarországon a lakosság többsége a fenntarthatóság mellett teszi le a voksát, de a megvalósítást mégis inkább az államtól, vagy mástól várják. Pedig rengeteg olyan terület van, ahol mi magunk is jelentős változást tudunk elérni minimális, vagy egy nagyobb, de gyorsan megtérülő befektetéssel!
MIT MUTATNAK A KUTATÁSI EREDMÉNYEK?
A fenntarthatóság és környezetvédelem nem csupán aktuális téma, hanem az életünket, akár a közeljövő életkörülményeit is meghatározó tényezők. Mindezért fontos annak felmérése, hogy jelenleg miként vélekednek az emberek e témaköröket illetően. Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy tízből nyolc magyar számára valamilyen formában fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, ugyanakkor csak olyan lépéseket vagyunk hajlandóak megtenni, amelyek nem járnak lényeges lemondással vagy különösebb erőfeszítéssel. Az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a fenntartható befektetési lehetőségek ismerete még alacsony. Tíz megkérdezettből csupán hatan hajtanának végre valamilyen befektetést számottevő haszon tudatában, viszont, ha a hozam már kisebb mértékű, akkor a válaszadók mindössze fele állna ki a beruházás mellett. 
2020 őszén készült a Scale Research Kft. kutatása, ami a 18-69 év közötti magyar lakosság körében mérte fel a környezettudatosság jellegét, a fenntarthatóság irányába tett lépéseket és a befektetési hajlandóságot. Örömteli eredmény, hogy a 18-69 éves magyar lakosság körében tízből közel kilenc ember számára fontos (50%-nak nagyon fontos) a téma. Érdekes adat, hogy a kutatásban résztvevők közül többnyire a nők, a 30 évnél idősebbek, és a 60-69 év közötti korosztály a legelhivatottabb csoport. Az eredmények szerint viszont a falusi lakosság és az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára ez a témakör nem kiemelt jelentőségű. A magyarok többsége a mindennapokban is igyekszik tenni a környezetért, csupán 4%-uk nem fordít erre energiát. Természetesen a környezettudatosság mellett megjelenik a költségtudatosság szerepe is, például a vízfogyasztásban. Nagyon biztató dolog, hogy tízből hét ember szelektíven gyűjti a hulladékot, és minden második ember külön gyűjti az elhasználódott elemeket. Ez utóbbi különösen jellemző a nagyvárosok lakosságára. A sok pozitív tényező mellett azonban a felmérés arra is rámutat, hogy a komolyabb lemondással járó környezettudatos életmód nem igazán jellemző a hazai társdalomra. A válaszadók csupán 40%-a részesíti előnyben a tömegközlekedést az egyéni autóhasználattal szemben. A megkérdezettek mindössze 30%-a ügyel arra, hogy kerülje a műanyag csomagolásokat. Hasonlók az arányok, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyien igyekeznek helyi termékeket vásárolni, hogy ezzel is elkerülhető legyen a felesleges szállítás és a vele járó emisszió. A komposztálást csak a lakosság 25%-a alkalmazza, természetesen a falun, vagy a kertes házban élőknél ez az arány valamivel magasabb.
MIT ÉRHETÜNK EL A KISEBB-NAGYOBB BEFEKTETÉSEKKEL?
A felmérés során vizsgált tevékenységek, mint például a hulladékok szelektíven való gyűjtése, a csomagolásmentes termékek vásárlása, vagy a tudatos víz- és áramfogyasztás gyakorlatilag nem járnak különösebb plusz befektetéssel. Ezeken a területeken tehát bárki - anyagi háttértől függetlenül is - jelentős eredményt tud elérni, amivel a fenntarthatósági és a környezetvédelmi célok elérhetőbbé válnak. A fenntartható iparágakat, vállalatokat megcélzó befektetési formákat (ESG befektetéseket) viszont kevesen ismerik hazánkban. Ezt támasztja alá az említett kutatás eredménye is, hiszen a hazai lakosság összesen 40%-a hallott ezekről a termékekről, illetve csak 2%-a rendelkezik már ilyen befektetéssel. Ezeket a befektetési formákat jelenleg leginkább a férfiak, a 30-39 év közöttiek, a városokban élők és a diplomások alkalmazzák. A kutatás szerint a fenntartható befektetések iránt a felnőtt lakosság 60%-a mutat érdeklődést, és közülük 9% igénybe is venné, ha az a bankjánál elérhető lenne. Nagyobb mértékű nyitottságot a 30-50 év közöttiek, az urbánus közösségek és a magasabb iskolai végzettségűek mutatnak. Ugyanakkor, amennyiben a fenntarthatóságért cserébe a várható profit alacsony, abban az esetben már csak a lakosság 39%-a venné igénybe ezeket a befektetési termékeket. 
Elsőre nagyobb, de egyben gyorsan megtérülő befektetés a napelemes rendszer. A napelemek segítségével ugyanis meg tudjuk termelni azt az energiamennyiséget, amit korábban a hálózatról vételeztünk. A villanyszámla elmaradásával pedig könnyedén ki tudjuk kalkulálni, hogy egy 2-3 millió Ft-os napelemes rendszer mennyi idő alatt hozza vissza az árát. A megtérülés persze még kedvezőbb lehet, ha valamilyen kedvezményt, támogatást is igénybe tudunk venni a napelem rendszerekre (pl.: Otthonfelújítási Támogatás). A beruházás gazdasági oldala mellett pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a napenergia segítségével hosszú évtizedekre garantálni tudjuk háztartásunk karbonsemleges működését, amivel hozzájárulunk a fenntarthatósághoz és a környezet védelméhez.
