Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy milyen kedvező hatást gyakoroltak a környezetre a koronavírus terjedésének megelőzésére tett intézkedések (lecsökkent gazdasági teljesítmény, minimalizált közlekedés) egyes országokban, gazdasági térségekben. Ez viszont elősegítette azt is, hogy egyes államok, megtegyék az első lépést a sokat emlegetett és ezidáig csak vízióként megjelenő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállás felé. A következőkben beszámolunk arról, hogy milyen egyedi és államközi összefogások jöttek létre e cél elérése érdekében.
RACE TO ZERO CARBON
Az üzleti szféra fenntarthatóság felé történő elmozdulásának ösztönzésére jött létre a "Race to Zero Carbon" konferencia a BCSDH – a Brit és Holland Királyság, valamint a Német Nagykövetség – szervezésében. Persze nem csak ezek az államok, hanem a legtöbb modern gazdaság beláthatta, hogy ez elmúlt hónapokban a bolygónk lélegzethez jutott! A Föld minden pontján kitisztult a levegő és a víz.
A „Race to Zero Carbon” lényege, hogy az ideológiához, vagyis a fenntartható jövőt építeni kívánó gazdaságok tábora verseng azért, hogy mihamarabb elérje a kitűzött állapotot. Ennek egyik fő eleme az energiatermelés megreformálásában rejlik, ami előrevetíti a szélerőművek és a napelemes rendszerek minél szélesebb körben történő elterjedését.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a klímaváltozás sajnálatos mód nem állt le! Viszont a közelmúltban lezajlott gazdasági kényszerszünet lehetőséget biztosít arra, hogy most megtegyünk olyan lépéseket, amelyekben eddig eredményeink nem voltak kiemelkedőek. A tapasztalt kedvező körülményeknek rá kell ébresztenie az államokat és az embereket arra, hogy a lehető leggyorsabban el kell érni a klíma- és karbonsemleges működést.
MIT TESZ MAGYARORSZÁG ÉS MIT TEHETNEK A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A LAKOSOK A KARBONSEMLEGES JÖVŐÉRT?
Magyarország célkitűzése, hogy 2050-re elérje a klímasemleges működést. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország üvegházhatású gázkibocsátása és elnyelése egyensúlyba fog kerülni. Magyarország e cél elérése érdekében bocsátja ki például A zöld államkötvényt, melynek lényege, hogy az abból befolyó összeget az állam csak klímavédelmi célokra használhatja fel, mint például: napelemparkok építésére.
Emellett a vállalkozások igen komoly állami támogatásokra számíthatnak energetikai célú fejlesztéseik megvalósításához. Ahogy a közelmúltban meghirdetett konstrukciókban, úgy a jövőben is ösztönözni kívánják az épületek szigetelését, nyílászárók cseréjét, fűtési rendszer korszerűsítését, valamint a saját villamosenergia előállítását napelemes rendszerek segítségével.
A lakosság részére is különböző kedvezményeket kívánnak nyújtani annak érdekében, hogy lakásaik energiahatékonyságát fokozzák. A kedvezményes hitel révén jelenleg is folyamatban lévő napelemes rendszerek kialakítását lehetővé tevő konstrukció például jelentősen hozzájárul a háztartási költségek csökkentése mellett az ország által kitűzött klímacél eléréséhez is. Mindezekkel az ösztönzőkkel a magyar állam 2030-ig el szeretné érni, hogy a megújuló energiaforrások részaránya elérje a 21%-ot.
