Az elsivatagosodás elleni küzdelem

A jelen kor egyik nagy természeti kihívását jelenti az elsivatagosodás. Évről-évre egyre nagyobb területeket sújt bolygónkon az aszály, veszélyeztetve ezzel számtalan állatfajt és az emberi létet. A probléma már olyan mértékű, hogy kitüntetett napot is kapott a jelenség: június 17-e hivatalosan is az elsivatagosodás elleni küzdelem világnapja. Cikkünkben bemutatjuk az elsivatagosodás előidéző folyamatokat és a megfékezésére tett erőfeszítéseket.

MI IS AZ AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS HOGYAN ALAKUL KI?

Napjaink egyik legsúlyosabb tájdegradációja az elsivatagosodás, vagyis a dezertifikáció.  Ez a folyamat gyakorlatban nem azt jelenti, hogy a földfelszín homokos sivataggá válik, hanem a pontosabb megjelölés a talaj elsivárosodása, ami emlékeztet már sivatagi körülményekre, állapotokra. Leginkább úgy érthető meg ez a jelenség, ha azt mondjuk, hogy az adott földterület a természetes növényzet számára, vagy a mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik. Mindez ott jelentkezik leginkább, ahol a párolgás mértéke meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét. Jellemző területei: Észak-Afrika, Ausztrália zöme, az USA délnyugati része, Mexikó szinte teljes területe, Közép-Ázsia, és Dél-Európa tengerparti részei. Afrikában évente például nagyjából 100 ezer hektárral nő az elsivatagosodott területek nagysága. Fontos tudni, hogy a természetes úton kialakult sivatagok nem tartoznak ezen területek közé. Az elsivatagosodás több eredő okra vezethető vissza, amelyet természetes és emberi tényezők egyaránt okoznak. A dezertifikáció egy már régóta jelen lévő jelenség, de a folyamat nagymértékben felgyorsult a népesség számának és az energiaigények növekedésével. A globális éghajlatváltozásért egyértelműen az emberiség tehető felelőssé. Az energiaéhség kielégítése jelentős károsanyag-kibocsátással jár, ami üvegházhatást generál, és folyamatosan melegíti bolygónk átlaghőmérsékletét. Ez pedig teljesen átírja egyes területekre hosszú évszázadokon át jellemző klimatikus viszonyokat is. Ezt tovább súlyosbítja egy másik emberi tényezőre visszavezethető tevékenység, a túllegeltetés. A legelők eltartóképessége is véges. Ennek ellenére az emberiség folyamatosan növeli a legeltető állattartás kapacitásait. A talaj megfelelő anyagcseréjéhez szükség van a növényzet minimális megmaradására. Amennyiben az állatok ezt is lelegelik, a növényzet nem lesz képes a megújulásra, és előbb a legelő, majd a talaj is elpusztul. A harmadik károsító emberi tevékenység az erdőírtás. Ez történhet annak érdekében, hogy az ember növelni tudja életterét (városok, mezőgazdasági területek), vagy azért, hogy bizonyos iparágakhoz alapanyagot nyerjen. Ezekkel szemben ugyanakkor hiányzik az a fajta felismerés, hogy az emberiség számára milyen fontosak is az erdők. Egyes becslések szerint 1700 és 1980 között az erdők és területe nagyjából 20%-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a mezőgazdasági területek aránya 460%-kal nőtt. Ez a fajta tájpusztulás pedig veszélyezteti a biodiverzitást és hosszú távon beszűkíti az emberi életteret is.

ÍGY TEHETÜNK AKÁR MI IS AZ ELSIVATAGOSODÁS ELLEN

Az elsivatagosodást előidéző tényezők mindegyike ellen van hatékony megoldás. Az erdőirtásokra például megfelelő reakció, ha a fából készült termékek szükségletét fenntartható mértékűre csökkentjük, vagy a faalapú termékeket újrahasznosítjuk. Az erdősítés is megfelelő megoldást jelenthet. Egyrészt a faállomány pótlása így folyamatossá válik. Másrészt a globális éghajlatváltozásban is meghatározó a növények szerepe a szén-dioxid-megkötő funkció miatt. Harmadrészt a fáknak a termőtalaj eróziójának mérséklésében és a termőföld mikroflórájának fenntartásában nagy szerepe van. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben pedig bárki részt tud venni azáltal, hogy energiaigényét csökkenti, vagy azt valamilyen karbonmentes előállítással önmaga számára tudja megtermelni. Ennek pedig az egyik legköltséghatékonyabb megoldása egy napelemes rendszer létrehozása. A napelemek ugyanis környezetbarát módon teszik lehetővé a zöld energia előállítását. Bár hazánkat nem veszélyezteti még ilyen mértékben a szárazság, de bizonyos területeken az aszály már felütötte fejét. Egy napelemes rendszer kialakításával nem csak a Magyarországon tapasztalt folyamatok megfékezésében tudunk közreműködni, hanem a globálisan is! A napelemeknek ezen felül számos pozitív hatása ismert, így mindenkit arra bíztatunk, hogy fontolja meg ezt a környezetbarát beruházást!