Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Egy Európai Unióra vonatkozó felmérés kiderítette, hogy a tagállamok, sőt az egész kontinens országai már nem képesek külső forrás bevonása nélkül saját energiaigényük felét sem. Az energiakitettség pedig nagy veszélyt jelent a társadalmi-gazdasági szféra számára, ezért fontos, hogy alternatív módon, de megteremtődjön a szervezeten belüli energiabiztonság.
AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZÁMOKBAN
Az uniós államok, köztük Magyarország is összesen évi 600 milliárd eurót fordít különböző fosszilis energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségleteik közel 50%-át fedezi. Az EU-ban az összes energiának 32 %-át a közlekedés, 28 %-át az ipar, 40 %-át pedig az ingatlanok használják fel.
Emellett a tagállamok évente 500 milliárd eurót költenek el évente az energiaveszteség miatt. Ez utóbbi 40%-áért az épületek rossz energiagazdálkodása tehető felelőssé, mivel azok több, mint fele nem rendelkezik megfelelő szigeteléssel. Az épületek energiafogyasztásának 2/3-áért a fűtési és hűtési tevékenység tető felelőssé. Az ingatlanok közül méretkategóriát tekintve a legnagyobb fogyasztók a kisebb, 100 m2 alatti lakások, családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-át teszik ki.
Az Eurostat felmérése szerint az Uniós tagállamok 2019-ben energiafogyasztásuk 32%-át biztosították alternatív energiaforrásokból. Ez minimális javulást jelent az előző évi mértékhez képest. Magyarország az Unióban Máltával holtversenyben a rangsor utolsó helyén kullog, ami a megújuló energiahordozók alkalmazássásának arányát illeti.
MAGYARORSZÁG ENERGIAFÜGGŐSÉGE ÉS 2030-AS CÉLKITŰZÉSEI
Magyarország, ahogy már említésre kerül a többi tagállamhoz hasonlóan energiafüggőségben szenved, melynek oka az, hogy országhatáron belül nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű kitermelhető és felhasználható fosszilis, vagy nukleáris energiahordozó. Mindezért a Nemzeti Energiastratégia 2030-ban elsődleges célként került megfogalmazásra az energiafüggőség csökkentése. E cél elérését segítené elő a Klímavédelmi akcióterv is, amely 2050-re széndioxid-mentes működtetésűvé kívánja tenni Magyarországot.
A kitűzött célokhoz vezető út első lépése, hogy a hazai épületállomány rossz energiagazdálkodását különböző energetikai fejlesztésekkel (szigetelés, nyílászárócsere, fűtési- hűtési rendszer felújítása, alternatív energiaforrások alkalmazása) jobb hatásfokúvá alakítjuk. Magyarország jelenleg az épületek általános rossz energiahatékonysága miatt évente 9,2 milliárd forintot pazarol el.
Mindezért kijelenthető, hogy az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való alkalmazásában rejlik a megoldás. Hazánk épületeinek hőszigeteléssel történő ellátása hozzájárul ahhoz, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályára kerülhessen. Korábbi cikkeinkben pedig már bemutattuk, és alá is támasztottuk, hogy Magyarország számára a legjobban és legolcsóbban alkalmazható alternatív energiaforrást a napenergia jelenti. A napelemes rendszerek szinte bárhova és bármilyen épületre felhelyezhetők, amelynek nincs állékonysági problémája.
