Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
A Föld órája ketyeg: ugyan ma még nem tudjuk kiszámítani, mikor, de az egyre biztosabbnak tűnik, hogy ha a jelenlegi globális környezetszennyezést nem állítjuk meg, és a fosszilis helyett nem térünk át megújuló (nap- és szél)-energiák használatára, az előbb-utóbb biztos ökológiai katasztrófához vezet.
Ám miközben az átállás egyre sürgetőbb megoldásokat követel, egyelőre még arról is vita folyik, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósítható meg; illetve, teljes mértékben megvalósítható-e egyáltalán.
Egy nemzetközi kutatócsoport most publikált eredményei, úgy tűnik, ez utóbbi kérdést legalább egyszer s mindenkorra eldöntötték: a hosszas és alapos vizsgálat arra jutott, hogy a fejlett ipari országok energiaigénye pusztán nap- és szélenergiával is fedezhető – feltéve, hogy ehhez kiépül az ezek szakaszosságát kiegyensúlyozó energiatároló infrastruktúra is. Ám ugyanezen kutatás szerint tervezéssel és összefogással mindezek ma már technikailag megoldhatóak.
Az angliai Drax szénerőmű szomszédjában működő Rushmore szélfarm szélturbinái – Fotó: Christopher Furlong / Getty Images Hungary
– A nap- és szélenergia a felhasználás négyötödét a legtöbb helyen fedezné, a kritikus pontot jelentő extra tároló vagy ráadás-generátorkapacitás nélkül is – állítja a Kaliforniai Egyetem munkatársa, Steven Davis. – Országtól és földrajzi helyzettől függően ugyanakkor előfordulhatnak akár többnapos időszakok is, amikor az igényeket tárolókból vagy más nem fosszilis forrásokból kell fedezni – tette hozzá.
A megújuló energiaforrások az igények 70–90 százalékát fedezhetnék energiatárolók nélkül is, míg 12 órás tárolással ezt 80–95 százalékra lehetne emelni – egy ilyen rendszerben már a napenergia lenne a fő energiaforrás.
A modellek szerint a nagyobb, déli országoknak könnyebb lenne az átállás, mivel nagyobb százalékban támaszkodhatnának napenergiára. Az északibb szélességeken fekvő országok, amilyen Németország is, és a kisebbek, gyakrabban szorulnának tartalékenergiára. A források összehangolása és egyesítése ugyanakkor – a dán széltől a spanyol napig –, illetve hosszú távú tárolórendszerek kiépítése segítene a probléma kezelésében.
– A történelmi adatok alapján az egyenlítőtől távolodva időnként sötét, szélcsendes időszakokat tapasztalhatunk, amikor a nap- és szélenergia termelése egyaránt korlátozott. Németországban a közelmúltban két hétig tartott egy ilyen időszak, amikor a németek a fosszilis erőműveik beindítására kényszerültek – mutatott rá Dan Tong, a kínai Csinghua Egyetem munkatársa.
Az Egyesült Államok energiaigényének ugyanakkor a 85 százalékát tudnák nap- és szélenergiával fedezni, más országok bevonásával pedig még jobb eredményt érhetnének el.
Az elemzők nem számoltak az új rendszerek kiépítésének költségeivel vagy a továbbítás során keletkező veszteséggel.
A világban egyértelmű geofizikai korlátok vannak a megújuló energiák termelésében. A lényeg, hogy különbséget kell tennünk a nehéz és a lehetetlen között. Nehéz lesz teljesen kiküszöbölni a fosszilis energiaforrásokat az energiamixből, de elérhetjük a célt, ha a technikai, gazdasági és társadalompolitikai célok mind egy irányba mutatnak – szögezte le Davis.
(Forrás: sciencealertPONTcom; címlapfotó: Getty Images)
