Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A napelemek minél szélesebb körben történő elterjedését a politikai döntések nagyon erőteljesen tudják befolyásolni. Ez a hatás pedig lehet kedvező és kedvezőtlen is függően attól, hogy milyen (gazdasági, környezeti) szempontokat helyez előtérbe az adott ország, állami szerveződések célkitűzése. A következőkben olyan politikai döntések és intézkedések kerülnek bemutatásra, amik hatással vannak egy-egy ország, vagy akár a világ napelemes piacának alakulására.
VÁMHÁBORÚ A NAGYOK KÖZÖTT
Tudni kell, hogy az utóbbi évtizedben Kína vált a legnagyobb napelem gyártóvá a világon. A Föld összes országában, így hazánkban is a legtöbb esetben olyan napelemmel találkozhatunk, amit az ázsiai országban állítottak elő. Hogy miért van ez így arra egyszerű a magyarázat. Nagyon olcsó a munkaerő, ezidáig kiemelkedő volt az állami támogatás is, valamint a technológia is rohamosan fejlődik, ezért egyre olcsóbb és olcsóbb, ugyanakkor jó minőségű napelem paneleket tudnak előállítani. Kína 2025-re ráadásul piacvezetőivé szeretne válni a megújuló energiatermelést biztosító termékek gyártásának tekintetében. 
Pont ezt sérelmezi a másik gazdasági nagyhatalom, az USA. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump félti a hazai piacot, ezért intézkedések révén próbálja megszűrni az országon kívülről, főként Kínából érkező áruk mennyiségét. Mindezért megvámolja az Ázsiából érkező olcsó napelemeket is. Az amerikai belső gazdaságot gyengítő, ázsiai olcsó napelemes rendszerekre nem csak Trump figyelt fel, hanem korábban már Obama is hozott politikai döntéseket a beérkező áruk minimálárát illetően. Az intézkedések ellenére Kína úgy számol, hogy a 30%-os vámadó sem okoz majd túl nagy problémát a piaci törekvéseinek.
MI A VÉLEKEDÉS EURÓPÁBAN A NAPELEMEKRŐL?
Európában, pontosabban az Európai Unióban is okozott ellentéteket az energiatermelés helyzete és jövője, illetve a napelemes technológiák támogatottsága. Az Európai Parlamentben például egy új villamos-energiával kapcsolatos szabályzatot is javasoltak, amely az energiaellátásban a felelősségvállalást firtatta a nagy energiavállalatok és a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) tulajdonosok között. A fő kérdés az volt, hogy ezek a kis rendszerek jogosultak-e támogatásra, vagy pénzügyi mentességre, ha csatlakoznak az elektromos hálózatra. A helyzet a mai napig vitatott. Ezzel párhuzamosan Németországban kedvező hatás figyelhető meg, ami a napelemes piacot érinti. Angela Merkel még korábban kijelentette, hogy 2022-ig az ország bezárja atomerőműveit. Az általuk megtermelt energiát viszont valahonnan pótolni kell, ezért az amúgy is prosperáló napelemes rendszerekben látják a lehetőséget. Németország jelenleg is élen jár Európában a megújuló technológiák alkalmazásában. 
A célkitűzés ellenére még számos leküzdendő problémával kell szembenéznie a német gazdaságnak is, ilyen például az erőművek szabályozása, hogy az aktuális áramigényt megfelelően sikerüljön biztosítani. Emellett az is akadályt jelent jelenleg, hogy Németország nem rendelkezik olyan tárolókapacitással, amivel a napelemes rendszerekkel termelt többletet el lehetne raktározni későbbi felhasználásra.
