Most már értem a napenergiát III. - Az időjárás szerepe és hatása a napelemes rendszerek működésére

Most_mar_ertem_a_napenergiat_3

Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!

A napelemes rendszereinket a kedvező időjárás működteti - a kedvezőtlen időjárás működésüket gátolja.

 

Ha 1000-el süt a nap

Úgy gondoljuk az a legkedvezőbb a napelemes rendszereink számára, ha szép meleg, napos idő van. Ez a feltevés helyes, de csak részben igaz, a napelemek jellemzőinek hőmérséklet függése miatt. 

Az energiahozamunk nemcsak attól függ, hogy „1000-el” süt-e a nap, hanem attól is, hogy mennyi energiát vagyunk képesek kinyerni az adott helyzetben az adott eszközökből.

Az elektromos eszközök esetében szinte minden esetben ( az alap-, és működési jellemzőkre nézve) hőmérsékletfüggést[1] tapasztalhatunk, (ellenállás-változás, feszültség, áramváltozások, stb.,). Ezt a tényezőt az angol elnevezése alapján termo-elektromos koefficiensnek Tc (magyarul Tk) nevezzük. A napelemek esetében a feszültség (Voc, Vmp), az áram (Isc, Imp,) és a teljesítmény P (Pnom. PSTC P(Wp) Pmpp) hőmérséklettől függően változik. Ha növekszik a hőmérséklet, a feszültségértékek csökkennek, az áramértékek kismértékben növekednek, a teljesítményérték (mivel ez az előző kettő szorzata) is csökken. [2]

Az első táblázatban megadjuk a főbb napelem-típusok tényezőinek jellemző, tipikus Tk értékeit. Amint látható, a vékonyréteg-típusok Tk értékei (abszolút érték) kisebbek, ez röviden azt is jelenti, hogy melegebb időben ezeken kevesebb veszteség képződik, ezért több energiát adnak le.  
 

Hőmérsékleti együttmutató táblázat
Táblázat Tk értékek

 

Felhőtlen idő, „1000”-el süt a nap

A napelemek szempontjából igen kedvező időjárás, főleg ha kis szellő is kíséri. A ilyen nap energiahozama („energiatermelés”) ideális lehet.

Egy ilyen nap energiahozam-lefutását mutatja a következő ábra (Budapest).  
(Az energiahozam-ábrák a Dunasolar 392 napos mérései feldolgozásából származnak, a szerző adatbázisából)

 

1 Ábra A felhőtlen napos idő energiahozama egy jellegzetes haranggörbe (törpesipka).
1 Ábra A felhőtlen napos idő energiahozama egy jellegzetes haranggörbe (törpesipka).

 

Ha süt a nap, de kissé felhős idő van

Ha süt a nap, de felhős idő van, a napelemek energiahozamának időbeli lefutása megváltozik, a felhősödés mértékétől függően egyenetlen lesz, és az átlagos napi teljesítménye csökkenhet.

 

Felhős nap mérésben

Felhős esős idő

Az erősebben felhős, esős idő nem kedvez a napelem hasznosításnak. Azonban a kifejezetten felhős időben is mindig van némi fény, és bizonyos napelemek képesek is ezt hasznosítani, de ez nem jellemző általánosan. A besugárzás ilyen esetekben dominánsan: szórt fényt jelent. 

Ha besugárzás értéke 200 W/m2 alá csökken, ne várjunk túl sokat a rendszerünktől.

 

Esős idő, homokos eső

A legrosszabb eset az, ha homokos eső esik.

Az ilyen idő nem tisztít, hanem az eső után szemle és feltehetően egy alapos tisztítás is kell.

Amikor az eső után kisüt a nap és vízcseppek maradnak a felületeken, az sem túl kedvező. A vízcseppek mint mikro lencsék koncentrátorként működnek, elősegítve a „HOT spot” kialakulását.

 

Szélvihar

Ha süt a nap és szeles idő van, az kifejezetten hasznos lehet, feltéve, hogy nem hord a szél szemetet a napelem felületére. Hűti a napelemet és ezzel javulnak a paraméterek. Az erősebb szélvihar jelentős károsodást okoz. A tervezés során gondosan oda kell figyelni a szélterhelések hatásaira és megfelelő szerkezeti védelmet kell alkalmazni.

 

Gödöllői egyetem napelemes rendszerének termelése

Magyarország legrégebben működő erőműve a gödöllői egyetemen telepített 10 kWp-os rendszer. Amint látható, a 10 éves kumulált adatok jelentős energiahozamot mutatnak az éves ingadozások ellenére. (A rendszert a szerző tervezte és telepítette, Gaiasolar kft. 2005)

 

Hóvihar

Kicsi a hó vagy nagy a hó, az egyáltalán nem mindegy. A napelemes rendszerek kisebb hóesésben szinte zavartalanul működnek (ha fény van). Ha a felületen csak néhány mm hó van, ez a fény szempontjából kissé áttetszőnek tekinthető, ezért csökkent üzemben ugyan, de működnek. A telepítéssel sok mindent el lehet rontani, ha nem vesszük kellően figyelembe a magyar hóviszonyokat.

Erőteljesebb havazás estében a napelemek fedett (árnyékos) állapotba kerülnek, azt mondhatjuk, hogy 10 cm fedettség állapotban leáll a működés. Ha erőteljesen fúj a szél, akkor előfordulhatnak igen rossz esetek is. Nevezetesen, hogy a napelem (vagy string) egy része hóval fedett, míg más részek nem. A PID hiba képződés ez esetben erőteljesebb lehet. 

A tartós havazás során a növekvő hó súlyát figyelembe kell venni, főleg akkor, ha nem fixen alátámasztott a rendszerünk, (tető, vagy lapostető) hanem lengő rendszerű (földi állványok, oszlop telepítés, oldal nélküli autó-beálló fészer, stb.,).

 

Jégverés

Ez esetben is figyelnünk kell a helyzetet, és nagyon nem mindegy, hogy kis jég vagy nagy jég. 

Az IEC alapszabványai (IEC 61646 és 61215) szerinti gyártmány-megfelelőség azt jelenti, hogy a napelemek ki kell bírják a 25 mm-es, és 23 m/sec (kb. 85 km/óra) sebességű jéggolyókkal való ütközést. Ez mintegy 2 J kinetikus ütközési energiának felel meg.

Sajnos a természet nem mindig „szabványos” és gyakran okoz gondot nekünk.

 

Helyszín és klíma

A napelemes rendszer telepítési helyének kijelölése egyben a globális klimatikus körülményeket is meghatározza.

A Földünkön sokféle klíma megtalálható, melyet hétköznapi szóhasználat is megkülönböztet, trópusi, tengeri, szárazföldi, magashegységi, stb. Légköri jelenségekkel részletesebben a meteorológia tudománya foglalkozik. Ide tartozik a közvetlen földfelszín ---- sztratoszféra (500 km magasságig)

A meteorológia ezen tudományágazata nagyon pontosan, tudományos igénnyel rögzítette az előforduló klímarendszereket, ezek elnevezéseit, és főbb tulajdonságait.

 

A Köppen-Geiger féle osztályozást tekintjük az alapnak.

Köppen-Geiger

 

A felhők szerepe

A felhők gyakran előforduló jelenségek, melyek erőteljesen befolyásolják a napelemes rendszerek működését. Viselkedésük és a napelemes rendszerekre gyakorolt hatásuk megértése egy hosszabb cikket érdemel, mellyel egy későbbi részben foglalkozunk.

 

Szokásos jó tanácsaink:

  1. Tervezzünk a Köppen-Geiger klímarendszer szerint, és mindig vegyük figyelembe a helyi időjárási viszonyokat.
  2. Kis szél hasznos, a nagy szél károkat okozhat. Helyes méretezéssel a károk megelőzhetők, a kár nagysága csökkenthető.
  3. Az alkalmazott fém anyagok szakítószilárdsága kritikus paraméter. 
  4. Ne hagyjuk a napelemeket „magukra”! A gondozást, odafigyelést, tisztítást többlethozammal viszonozzák. (megtérülési idő)
  5. A téli hideg nem mindig káros a napelemek szempontjából. Sőt!
  6. A jégverést és viharokat a napelemek egy határig elviselik.
  7. Átgondolt és szakértelemmel végzett telepítés a szokásosnál keményebb viharokat is kiáll.
  8. Ha a telepítő képzetlen, nincs telepítési gyakorlata vagy hanyagul végzi a munkáját, akkor kisebb viharok is komoly kárt tesznek.
  9. Mindig követeljük meg a szakszerű munkát (még magunktól is)!
  10. Az eső nem mindig káros. Értsük meg: ha esik az eső az nem mindig holt idő az energiatermelés szempontjából. (pláne nem káros, jó esetben a rendszer megtisztul)

 

[1] http://www.mikeelektronika.hu/DOK/ell_hofok.pdf, -   http://acta.bibl.u-szeged.hu/54893/1/jelenkori_012_004_195-206.pdf

 

Tags