Mi történik az elöregedett napelemekkel?

Mint minden elektromos berendezés, úgy a napelemes rendszer is valamikor el fog használódni, és idővel szükségessé válik annak cseréje, és az elöregedett elemek leszerelése és ártalmatlanítása. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy mégis mi történik a már használhatatlan napelemekkel, inverterekkel és egyéb szerelvényekkel, amikor már csak hulladékként kezelhetők.

EZT AZÉRT ÉRDEMES TUDNI A NAPELEMES RENDSZEREKRŐL

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy hazánkban jelenleg még igen ritka jelenség, hogy egy napelem, vagy egy inverter a kidobott szemetet gyarapítaná. Ennek pedig két fő oka van:

1. Egyrészt maga a napelemes technológia, illetve annak alkalmazása elég gyerekcipőben jár még hazánkban. A telepítések igazából az utóbbi évtizedben lendült fel, de így is relatíve kevés rendszer van hazánkban.
2. A napelemes rendszert alkotó két fő elemre, a napelemre és az inverterre igen hosszú garanciaidőt vállalnak a gyártók. Ez nem véletlen! A panelekre általában 20-30 éves, az inverterre akár 10 éves is lehet a jótállás. Vagyis a termékekbe vetett hitt nagy, ezért garantálni tudják helyes telepítés esetén annak hosszútávú, zavartalan működését.

Elsősorban ezek az okok, amiért nem láttunk, hallottunk még arról, hogy valakinél elöregedtek a napelemek. A napelemes rendszerek esetében még érdemes kiemelni, hogy a garanciaidő lejárta nem jelenti azt, hogy a berendezés már nem működőképes! A rendszer jóval tovább is bírja, viszont előfordulhat, hogy teljesítménycsökkenéssel kell számolni. De mivel a napelemes rendszerek száma folyamatosan növekszik Magyarországon, ezért nem árt kicsit előre gondolkodni!

MI TÖRTÉNIK A NAPELEMES RENDSZER ÉLETCIKLUSA VÉGÉN?

Jelenleg elenyésző számban lehet találkozni elöregedett, vagy sérült napelemekkel, inverterekkel, de ennek ellenére érdemes felkészülni és tájékozottnak lenni, hogy mit is tudunk tenni az elhasználódott elemekkel. Mint minden hulladéknál, úgy a napelemes rendszernél is törekedni kell arra, hogy az alkotórészek minél nagyobb arányban újrahasznosításra kerüljenek. Tudnunk kell, hogy a napelemek külső egyszerű megjelenésük ellenére anyaghasználatot tekintve igen összetett termékek. 20-30 év elteltével pedig számolnunk kell azzal, hogy ezek is hulladékként végzik majd.  Egyes számítások szerint Európában 10 év múlva éves szinten 2.000.000 tonnányi napelemes hulladék fog megjelenni. Tehát napirenden kell tartani ezt a problémát. Tévhit például, hogy a napelemek a környezetre káros hulladékok lennének. A panelek számos olyan anyagot (ezüst, réz, alumínium, szilícium) tartalmaznak, amik értékesek a gazdaság számára. Ezeknek az alapanyagoknak a kinyerése jelenleg ugyan költséges eljárásokkal érhető el, de arra alapozva, hogy rohamosan fejlődik a technológia vélhetően olcsóbb megoldások is születni fognak még, amire tömegesen megjelennek a napelemek hulladékként. Az újrahasznosítás általános alapfeltétele a különböző anyagok szelektív gyűjtése. Ezt mi magunk a napelemek esetében nem tudjuk elvégezni. Világszerte több kutatócsoport dolgozik azon, hogy megtalálja a legjobb megoldást a napelemek újrahasznosítására. Szerencsére idő még bőven rendelkezésre áll, így és minél hamarabb válik piacosítható eljárás a kísérletekből, annál kisebb az esélye, hogy az elhasználódott napelemekből hulladékhegyek legyenek. Összefoglalva az valószínűsíthető, hogy a napjainkban feltelepített napelemes rendszerek elöregedéséig meglesz a megfelelő feldolgozási eljárás az újrahasznosításra.