Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A piacon jelenleg forgalmazott és használt napelemek hatékonysága jónak mondható, de számos cég is komoly erőforrásokat mozgósít annak érdekében, hogy kutatással és fejlesztéssel foglalkozó részlege még jobb hatásfokkal működő paneleket hozzon létre. Ebben ért el a terület egy újabb mérföldkőhöz, melynek részleteiről ebben a cikkben számolunk be.
ÚJ MÉRFÖLDKŐ
A Helmholtz Zentrum Berlin (HZB) kutatói a közelmúltban kifejlesztettek egy olyan perovszkit-szilícium alapú hibrid napelemet, melynek hatásfoka már megközelíti a 30%-os hatásfokot. Az új összetételű 1 négyzetcentiméteres, laboratóriumi technikával készített cella 29,15%-os hatékonysággal működött. Az érték elérését az is segítette, hogy a HZB a Kaunasi Műszaki Egyetemmel együtt egy új elektródaréteget is kifejlesztett. Az eredményt a Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE (Fraunhofer ISE) is megerősítette és világrekordként rögzítette.
Ez pedig jelentős áttörést jelent a jelenleg használatos nagyjából 20%-os hatékonysággal működő panelekhez képest. Fontos tudni, hogy azért is nagy eredmény ez, mivel a jelenlegi tisztán szilícium alapú napelemek laboratóriumi körülmények között ezidáig monokristályos panelek esetén maximum 27,6%-os, polikristályos technológiánál pedig 23,3% csúcsteljesítményre voltak képesek. A szervezet szakemberei ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy további fejlesztésekkel akár a 35% is elérhető legyen a közeljövőben.
MI IS AZ A PEROVSZKIT ÉS MILYEN ELŐNYE VAN A HASZNÁLATÁNAK?
A perovszkit, mint a napelemgyártáshoz alkalmas új anyag 2013-ban került a figyelem fókuszába. Az új kristályos anyag egyik nagy előnye, hogy a napelemekben használt szükséges rétegvastagsága a töredéke a szilíciumnak, mégis hatékonyságban felveszi a versenyt az eddig használt anyaggal.
A szilíciumkristályos napelemekhez képest a hibrid, vagyis mindkét anyagot tartalmazó panelek, jobb teljesítőképességének a kulcsa, hogy míg hagyományos típusok csak a napfény vörös tartományába tartozó hullámhosszt hasznosítják, addig a hibrid perovszkit-szilícium kombináció alapú a kék tartomány sugárzását is munkára tudja fogni a jobb energiatermelés érdekében.
A fejlesztés ugyan még kísérleti stádiumban van, de a kutatók úgy vélik, hogy a technológia alkalmas lehet tömeggyártásra, nagyobb felületek létrehozásával is.
