Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Németországban hosszú vitasorozat után megszületett a döntés a szénalapú energiatermelés fokozatos leépítéséről. Ennek értelmében Németország 2038-ig lépcsőzetesen, de bezárja valamennyi szénerőművét. Adódik a kérdés, hogy mégis mivel pótolják majd a kieső kapacitásokat? A válasz roppant egyszerű: a megújuló energiaforrásokkal! A jövőben tehát számos új napelem és szélerőmű parkot létesítenek majd országszerte, hogy az igényeket továbbra is ki tudják elégíteni.
MIKÉNT IS ZAJLOTTAK A TÁRGYALÁSOK?
A szénerőművek bezárásáról szóló javaslatot még 2019-ben egy politikusokból, környezetvédelmi szakemberekből és tudósokból, valamint ágazat képviselőiből álló érdekképviselet állította össze. A szövetségi (Bundestag) parlamentben a szénalapú erőművek bezárásának szükségességét vitató ügyben rendhagyó módon úgynevezett ajtós szavazással döntött, ami azt jelenti, hogy a képviselők elhagyva az üléstermet voksukat úgy adták le, hogy az álláspontjuknak megfelelő ajtón tértek vissza. Ennek megfelelően a 709 fős testületből 554-en adták le szavazataikat, és így a bezárás mellett állók ajtaján 314, az ellene szavazók ajtaján pedig 237 fő lépett be a terembe 3 tartózkodó mellett. 
A szavazás során a kormánypárti frakcióban sem volt egyöntetű az előterjesztések támogatottsága. Ennek ellenére a szövetségi parlament után a Bundesrat (a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája) is elfogadta a jogszabálycsomagot. Németországban így a korábban, 2011-ben meghozott, az atomerőművek 2022 végéig fokozatos bezárásáról hozott döntés után a szénerőművek bezárása mellett is letette a voksát.
HOGYAN OLDJA MEG NÉMETORSZÁG A KIESŐ KAPACITÁSOK PÓTLÁSÁT?
A szénerőművel leállításával Németország elsődleges célja, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátását 62%-kal tudja csökkenteni 2030-ig 1990-es állapotokhoz viszonyítva, és az, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet. A németek körülbelül 100 erőműben termelnek energiát, többnyire saját kitermelésű barnaszénnel. Az importból származó feketeszénnel az energiahordozó aránya 30% körülire tehető az áramtermelésben, továbbá az ágazat nagyjából 30 000 főnyi munkavállalót is jelent. A kormány minden szempontot (jogi, gazdasági, ökológiai, szociális) figyelembe véve fenntartható módon kíván felhagyni a szénkitermeléssel és -felhasználással. Az állam komoly összegekkel fogja támogatni az erőművek és bányák felszámolását és a területek rekultivációját. Továbbá az érintett térségek gazdasági szerkezetváltásának megvalósítására, új munkahelyek kialakítására a kormány 40 milliárd eurót biztosít. 
Németország a kieső kapacitásokat az említett két termelési mód (szénalapú és nukleáris) esetében a környezetet nem károsító, megújuló forrásokra építve kívánja pótolni. A német állam jelenleg is élen jár Európában a napelemes rendszerek és a szélturbina farmok létesítésében, ugyanakkor az elkövetkezendő években még hangsúlyosabb szerepet kapnak majd ezek alternatív termelési módok. A napelemek minél szélesebb körben történő alkalmazása már hosszú évek óta napirenden van. A lakosság részéről is nagy a nyitottság a háztartási méretű napelemes rendszerek kialakítására. A szénbányák hatalmas rekultivációs területei pedig további lehetőséget nyújtanak majd a naperőművek és szélerőművek kialakítására, mivel ezek a meddőhányós területek hasznosítása egyéb célra akadályokba ütközik.
