Zöld városok Európában

zold-varos

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

Igen nagy elismerésnek számít napjainkban a zöld város megjelölés, amely utal arra, hogy a település életében jelentős szerepet játszanak a környezetbarát elemek, illetve a cím a fenntartható fejlődés melletti elhivatottságról is tanúbizonyságot tesz.  Ebben a cikkben az európai zöld városokat mutatjuk be, valamint azt, hogy milyen lépéseket tettek/tesznek annak érdekében, hogy jobb minőségű életteret teremtsenek lakosaik számára.

EURÓPA ZÖLD FŐVÁROSA CÍM, KÖRNYEZETBARÁT TÖREKVÉSEK

Az Európai Bizottság 2010 óta hirdeti meg az Európa Zöld Fővárosa (European Green Capital) címet, melyet minden évben 1-1 város tudhat magáénak. De mi alapján kaphatja meg ezt a díjat valaki? A megjelölés elnyeréséhez a településeknek igen sokat kell tenniük azért, hogy működésükben és viselkedésükben azonosíthatók legyenek azok az elemek, amik alapján odaítélhető a díj. A címre azok a 100.000 főnél nagyobb városok pályázhatnak, amik megfelelnek a Bizottság által nevesített 12 kategória elvárásainak. A kisebb települések (20-100 ezer fő közötti) számára is lehetőség van egy hasonló díj, a Green Leaf megszerzésére. A címet egy nemzetközi, szakértőkből álló zsűri ítéli oda. A megjelölés nyertesét az Európai Kulturális Fővárosa díjhoz hasonlóan pár évvel előre hirdetik meg. Image removed. A meghatározott 12 szempont legfontosabb részeit a mindennapi életminőséget nagymértékben befolyásoló, környezetvédelemmel kapcsolatban felmutatható eredmények alkotják. Ilyen szegmens például a hulladékgazdálkodás, a közlekedési rendszer, a levegőminőség, a zajszennyezettség mértéke, az energiatermelés (napelemes rendszerek alkalmazása), környezettudatosság jegyében végrehajtott innovációk, a létrehozott zöld munkahelyek és városi életterek. A pályázat másik részét egy olyan kifejtős rész alkotja, ami elemzi a közelmúlt eseményeit és a jövőben végrehajtani kívánt fenntartható fejlesztéseket. Kiemelten fontos szempontot képvisel még a lakosság felé történő kommunikáció, vagyis az, hogy miként kerül felvilágosításra és megismertetésre a helyi társadalommal a tudatos viselkedés.

KIK VOLTAK AZ EDDIGI NYERTESEK?

A cím elnyerése igen ösztönzően hatott eddig az európai nagyvárosokra, ami a beérkezett pályázatok számából is jól tükröződik. Az eddigi nyertesek a következő települések voltak:

  • 2010: Stockholm (Svédország)
  • 2011: Hamburg (Németország)
  • 2012: Victoris-Gasteiz (Spanyolország)
  • 2013: Nantes (Franciaország)
  • 2014: Koppenhága (Dánia)
  • 2015: Bristol (Anglia)
  • 2016: Ljubljana (Szlovénia)
  • 2017: Essen (Németország)
  • 2018: Nijmegen (Hollandia)
  • 2019: Oslo (Norvégia)
  • 2020: Liszabon (Portugália)
  • 2021: Lahti (Finnország)

A 2021-es évre vonatkozó címért magyar városok is versenybe szálltak. Budapest mellett Pécs is versenget. A vidéki nagyváros már harmadik alkalommal pályázott a díjra, és bár nem jutott be az öt döntős közé, mégis tiszteletre méltóak azok az erőfeszítések, amiket eddig végrehajtott a cím elnyerése érdekében. Pécsett működik például az ország egyik legnagyobb napelemes rendszere, ami több ezer háztartást képes energiával ellátni. Image removed.

MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A CÍM ELNYERÉSE?

A cím elnyerését megalapozó, megelőzően végrehajtott fejlesztések (például a napelemes rendszerek) bizonyítottan hosszú távon gazdasági előnyökkel járnak a települések számára. Emellett az adott évben és azt követően is népszerű úticélt jelent majd a város a turisták számára. A megjelölés marketing szempontú jelentősége igen nagy. A nagyközönséggel olyan addig még talán sosem hallott városok kerülhetnek fel a térképre, amiket érdemes felkeresni, meglátogatni. Városok között új partnerségek, testvérvárosi kapcsolatok jöhetnek létre. Valamint nem szabad elfeledkezni a zöld törekvés és cím elnyerésével közvetett és közvetlen úton létrejött új munkahelyekről sem.