Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Egy frissen publikált nemzetközi tanulmány – a Klíma Átláthatósági Jelentés – szerint a világ leggazdagabb húsz országában a pandémia első időszaka alatti 6%-os csökkenés után az idén újra gyors ütemben, csaknem 4%-kal nőtt a karbonkibocsátás. A BBC News által közzétett dokumentum azt vetíti előre, hogy több helyen, így Argentínában, Indiában és Kínában meg is haladja majd a 2019-es szintet.
A tudós szerzők hangsúlyozzák, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használata aláaknázza az 1,5 Celsius foknál magasabb hőmérséklet-növekedés megakadályozására tett erőfeszítéseket. Globális hőfokunk ma 1,1 fokkal melegebb az iparosodás előtti korszakénál, a további növekedés megakadályozása pedig az egyik legnagyobb kihívás. Paradox módon éppen a 20 leggazdagabb ország (G20), vagyis azok felelősek a teljes szén-dioxid-kibocsátás mintegy háromnegyedéért, amelyeknek a legtöbbet állna módjukban tenni ellene.
A pandémia miatt 2020-ban csökkent ugyan a kibocsátás, ám az idén a termelés felpörgetett újraindulása miatt ismét megnőtt a fosszilis tüzelőanyagok, különösen a szén felhasználása.
A 20-AK KÖZÜL KÍNA EGYMAGA 60%-ÉRT FELEL
A 16 kutató- és környezetvédő csoport által összeállított jelentés szerint a G20-ak szénfelhasználása az idén 5 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ebből Kína önmagában 60%-ért felel (miközben ezzel saját csapdájába is esett, hiszen mindez a szén drasztikus áremelkedésével is járt, emiatt pedig több, gazdaságtalanná váló szénerőmű leállása egy sor áramszünetet okozott…), de az Egyesült Államok és India is meredeken növeli felhasználását. Ugyanakkor földgázból 2015 és 2020 között 12%-os növekedést produkáltak.
Az Egyesült Államokban (4,9 tCO2/fő) és Ausztráliában (4,1 tCO2/fő) a legmagasabb az egy főre jutó épület-kibocsátás (az átlag 1,4 tCO2/fő), tükrözve a fosszilis tüzelőanyagok, különösen a földgáz és az olaj nagy arányát a fűtésben.
Miközben a G20-ak között az elektromos járművek (EV) jelenlegi átlagos piaci részesedése továbbra is alacsony, mindössze 3,2%. Az EU-ban az átlagnál ugyanakkor jobb a helyzet, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb az új e-autó-eladások aránya.
A jelentés rámutat némi ellentétre a politikai vezetők hangzatos ígéretei, illetve országuk tényleges cselekedetei között is: miközben ugyanis egyre többet beszélnek a környezetvédelem fontosságáról, kiderült, hogy alig 300 milliárd dollárt költöttek zöld projektekre – csaknem ugyanannyit, amennyit az elmúlt másfél évben a fosszilis tüzelőanyag-iparágak támogatására is fordítottak (298 milliárd).
DE LEGALÁBB A NAP- ÉS SZÉLENERGIÁRA IS FIGYELNEK
Szerencsére a jelentés néhány pozitívumot is felvonultat, például a nap- és szélenergia felhasználásának folyamatos, tavaly rekordmennyiségű kapacitás-növelésével. A megújuló energiaforrások aránya így a tavalyi 10-ről az idén 12%-ra emelkedett.
Hasonlóképpen politikai fronton is történt előrelépés, hiszen a G20-ak többsége vallja, hogy a század közepére ki kell tűzni a nettó zéró kibocsátási célt, és ehhez konkrét terveket is ígérnek.
„A felelősség minden országot együttesen terhel, a hatalmas feladatból mindenkinek ki kell vennie a saját részét. A klímaváltozás kérdésében ugyanis a világ vagy egy emberként, együtt jár majd sikerrel, vagy együtt fogunk elbukni” – kommentálta a jelentést tömören Alok Sharma brit képviselő, a napokban zajló COP26 klímakonferencia soros elnöke.
(Forrás: bbc.com)
