A Nagy-korallzátony bebizonyította: még mindig képes a regenerációra

a-nagy-korallzatony-kepes-a-regeneraciora

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

Reménykeltő hír érkezett a Nagy-korallzátonyról: az elmúlt 36 évben sosem volt olyan nagy a korallal borított terület, mint most. Azonban bármennyire örömteli ez a fejlemény, nem szabad elfeledni, hogy a képződmény továbbra is nagyon sérülékeny.

A klímaváltozás a korallzátonyokat sem kíméli, a hőmérsékletemelkedésre és az óceánok savasodására ezek az ökoszisztémák rendkívül érzékenyen reagálnak. Most mégis egy reménykeltő hír érkezett: az ausztráliai Nagy-korallzátonynál az elmúlt 36 év legnagyobb korallborítottságát mérték - legalábbis a képződmény kétharmadánál, az északi és a középső területein. Ezzel szemben a déli területeken tovább csökken a korallok száma, elsősorban a töviskoronás tengeri csillagok terjedése miatt, derül ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (Australian Institute of Marine Sciences - AIMS) éves jelentéséből.

- Úgy látjuk, a Nagy-korallzátony továbbra is egy ellenálló rendszer, amely megőrizte regenerációs képességét - emelte ki Mike Emslie, az intézet monitorozási programjának vezetője. - Ugyanakkor aggasztónak tartjuk, hogy a korallok pusztulását előidéző események, kiváltképp a korallfehéredés, egyre gyakoribbá válhatnak.

Azt, hogy egy korallzátony mennyire egészséges, a kemény vázú - mészvázú - korallok aránya mutatja meg. Az intézet hosszútávú megfigyelései alapján ezt az arányszámot 30 százalékban határozták. Ennek fényében valóban biztatók a 2022-ben mért adatok, amelyek szerint az északi régióban 36, a középső területeken pedig 33 százalék a mészvázú korallok aránya. Pár évvel korábban ez még csak 12-13 százalék körül volt. Ugyanakkor a képződmény déli részén az arányuk csökkent: egy év alatt 38 százalékról 34 százalékra.

A korallzátony az elmúlt hét év alatt négy nagyobb fehéredési eseményen esett át, 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban és 2022-ben. Igaz, az utóbbi kettő nagyobb területet érintett, mégsem volt olyan pusztító, mint a két korábbi.

A képződmény egyébként szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, a szervezet szakemberei pedig fontolóra vették, hogy a veszélyben lévő helyszínek közé sorolják. Márciusban a korallzátony állapotát már felmérték, a sorsa a bizottság júniusi ülésén dőlt volna el. Az Oroszországba tervezett ülést azonban egyelőre elhalasztották.

(Forrás: euronews.com)