Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Manapság egyre több helyen hallunk arról, hogy különböző városok és országok olyan célkitűzéseket fogalmaznak meg maguk számára, hogy jelentős mértékben lecsökkentik, vagy akár a nullára redukálják CO2-kibocsátásukat 2030-ig/2050-ig. Mindezekre azért van szükség, hogy felvegyük a harcot a globális klímaváltozással szemben, és az ebből származó anyagi, természeti és társadalmi problémákat megfékezzük.
SZÉNDIOXID-DIOXID KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉSI STRATÉGIA AZ EU-BAN
Az Unió már korábban is meghatározott kibocsátás-csökkentési célértékeket 2030-ra a tagállamok számára, viszont ezek nem voltak olyan „radikális” elvárások, mint az, amit a közelmúltban deklarált. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az Unió által meghatározott, 2030-ig teljesítendő, úgynevezett „20-20-20” célkitűzések a következők:
- az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20%-os csökkentése,
- a megújuló energia arányának növelése 20%-ra,
- az energiahatékonyság fokozása 20%-kal.
A 2014-2020-as programozási időszak végére viszont az Európai Unió hosszabb távú elképzelései között nevesítette a klímasemlegesség elérését. De mit is jelent ez? Az Európai Bizottság elfogadta a „Tiszta bolygót mindenkinek” című stratégiát, melynek fő irányvonala, hogy a tagországokban 2050-re megvalósuljon a zéró CO2-kibocsátás. 
Mindez pedig úgy válhat valóra, hogy az Unió jelentős összegeket fektet új technológiai megoldások fejlesztésébe és elterjesztésébe annak érdekében, hogy elérhetővé váljon a karbonsemleges működés. Ennek egyik eszköze a megújuló energiaforrások használatának és általános elterjedésének támogatása lehet. A stratégia nagy hangsúlyt fektet még arra is, hogy az átállás a társadalmi szférában is igazságos legyen, vagyis az tagországok között fennálló fejlettségi különbségeket is figyelembe kívánja venni. A meghatározott irányok természetesen nem jelentenek egyet a gazdasági fejlődés megtorpanásával. Továbbra is cél, hogy az EU a legfejlettebb gazdasági térsége legyen bolygónknak, viszont a dinamikus fejlődést a jövőben már teljességében fenntartható módon valósítsa meg. Fontos kiemelni még, hogy az Európai Bizottság a hosszú távú stratégiát nem annak érdekében dolgozta ki, hogy konkrét célértékeket határozzon meg a tagállamok számára, hanem hogy megszabja a jövőbeli cselekvés irányvonalait. Az Unió éghajlatváltozás elleni küzdelme az energia hatékonyabb felhasználása és a fenntartható gazdasági növekedés mellett új típusú munkahelyek megteremtését is lehetővé teszi majd.
SZÉNDIOXID-DIOXID KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEK MAGYARORSZÁGON
Magyarország, mint az Unió egy közepesen fejlett országa jelenleg nem a legjobbak között teljesít a szén-dioxid kibocsátás elleni harcban. Ennek elsősorban az az oka, hogy a Nyugathoz való felzárkózás egyik útja a követő technológiák alkalmazása, ami nem a hatékonyság csúcsfoka. Persze emellett meg kell említeni azokat a jelentős beruházásokat és fejlesztéseket is, amik már a jó irányt vetítik előre, mint például a napelemparkok számának és méretének folyamatos növekedése, az energiahatékonysági beruházásokat, az elektromos gépjárműflották beszerzése és természetesen a lakosság részéről a környezetvédelmi elkötelezettség szellemének terjedését is. 
Magyarország, mint Uniós tagállam szintén kötelezett arra, hogy a szövetség iránymutatásait kövesse és a célkitűzéseknek eleget tegyen. Az EUROSTAT adatai szerint 2017-ről 2018-ra az egyes EU tagállamok együttesen 2,5 %-kal tudták csökkenteni emissziójukat. A felmérésből továbbá az is kiderült, hogy a legnagyobb arányú redukciót Portugáliában (-9%), Bulgáriában (-8,1%), Írországban (-6,8%), Németországban (-5,4%), Hollandiában (-4,6%) és Horvátországban (-4,3%) érték el. Magyarország 0,8 %-os csökkentéssel a tagállamok középmezőnyében helyezkedett el. Hazánkban a CO2-kibocsátás csökkentésének legnagyobb potenciálja az energiaszektor megreformálásában rejlik. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a napelemes rendszerek kialakítása és minél szélesebb körben való elterjedése. A fotovoltaikus rendszerek által előállított zöld energia nem jár károsanyag-kibocsátással, így alkalmazásával biztosítható az az energiaszükséglet, ami a további fejlődéshez szükséges, méghozzá fenntartható módon.
