Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Nem, nem nagy arányú növényültetésre kerül sor a kopár görög szigeteken, hanem egy olyan nagyszabású terv indult el, ami lehetővé teszi az ország szinte minden pontján a megújuló energia felhasználását, a részarány növelését. Görögország egyrészt bővítette és folyamatosan bővíti alternatív energiatermelési kapacitásait, másrészt pedig olyan hálózatot épít ki, ami összeköti a szigeteket a kontinenssel. Ezekkel a beruházásokkal pedig jelentősen csökken az ország karbonlábnyoma.
KÖZEL 1 GW ÚJ NAPELEMES KAPACITÁS
A tavalyi évben Görögországban a Hellén Fotovoltaikus Vállalatok Szövetsége (Association of Photovoltaic Companies - Helapco) által közzétett adatok szerint az ország 913 MW-nyi összkapacitással bíró napelemes rendszert hozott létre. Az új napelem-beruházások többsége 500 kWp alatti volt, de jelentős számban építettek napelemparkokat is. Ezek jelentős hányada a különböző támogatásoknak és pályázatoknak köszönhetően jöhetett létre. Érdekesség még, hogy a tavalyi év során létrejött 913 MW-nyi új napelem kapacitásból csupán 459 MW-ot csatlakoztattak a hálózatra, a többit pedig csak az idei évben fogják a Helapco adatai szerint. Ennek oka pedig az, hogy az ország áramelosztó és továbbító hálózatának üzemeltetője a múlt évben nem tudott lépést tartani a nyertes pályázatokkal. Annak érdekében, hogy a fix átvételi tarifa biztosított legyen a görög kormány olyan törvényt hozott, amely lehetővé tette a napelempark-tulajdonosok számára, hogy egy „csatlakozásra kész” nyilatkozat megtételével jogosulttá váljanak az átvételi díjra abban az esetben is, ha a létesítményeik 2020-ban még nem csatlakoztak a hálózatra. Így összességében Görögország 2020 végéig összesen 3,74 GW napelemes kapacitást tudhat magáénak, amelyből 3,28 GW már a hálózathoz is csatlakoztatott. 
ÖSSZEKÖTIK A SZIGETEKET A KONTINENSSEL
A napelemes beruházások mellett pedig egy másik óriási projekt is megvalósult. Görögország legnagyobb szigetét, Krétát nemrégiben összekapcsolták a szárazföldi elektromos hálózattal. Ez nemcsak az ország esetében jelentős teljesítmény, hanem világviszonylatban is, ugyanis ez jelenleg a világ leghosszabb tenger alatti váltóáram kábele. A beruházás azért is volt fontos, mert ezzel Krétán részben felhagyhattak a dízel aggregátoros áramtermeléssel, ami rendkívül környezetkárosító tevékenység volt. Az új összeköttetés fogja biztosítani Kréta elektromos áram igényének 1/3-át. A 174 km hosszúságú, tenger alatti váltóáram kábelnek a szállítási kapacitása 2×200 MVA (megavoltamper). A projekt 397 millió euróba került, melyet részben hazai, részben uniós forrásokból és az Európai Beruházási Banktól kapott kölcsönből finanszíroztak. A krétai beruházáson túl Görögország igyekszik más nagyobb szigeteit is összekapcsolni a szárazföldi hálózattal, vagy létrehozni mini, lokális hálózatokat a kisebb szigeteken. Ezekre pedig azért van szükség, hogy az ország energiarendszere kizöldüljön. A mostani összeköttetés is segíti, hogy a folyamatosan teret nyerő a megújuló energiatermelési kapacitások (napelemes rendszerek és szélerőművek) által előállított energia oda is eljusson, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ezek a hálózatbővítések javítják Görögország energiabiztonságát, és lendületet adnak az ország energiapiaci versenyképességének. Sőt a helyi áramszolgáltató olyan merész kijelentést is tett, hogy a növekvő alternatív kapacitásokat látva vélhetően előrehozzák az ország szénről történő leválását 2028-ról 2025-re.
