Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Dánia úgy döntött, hogy teljesen függetlenné válik a fosszilis energiahordozóktól. Mindezt a klímaváltozással kapcsolatos és gazdasági megfontolásból, illetve energiaellátásának biztosítása érdekében. Mindezért olyan összetett, megújuló energiaforrásokra épülő energiaellátó rendszert alakítanak ki, amivel 2050-re teljesen kibocsátásmentessé tehetik az ország működését. A létrehozni kívánt struktúra alapja, hogy több alternatív energiaforrás együttes használatával kívánják biztosítani a „zöld” elektromos áram, fűtés és üzemanyag rendelkezésre állását.
MILYEN KIHÍVÁSOKAT KELL LEKÜZDENI?
Az alternatív energiaforrások hasznosítása azonban jelentős kihívást is jelent egy olyan energiaellátó rendszer számára, ami korábban a fosszilis energiahordozókra rendezkedett be. A fő problémát a folytonosság jelenti. A napelemek ugyanis csak nappal, napsütéses időszakokban termelnek. A szélerőművek energiatermelése viszonylag lineárisabb, hisz csak nagyon alacsony, vagy nagyon erős szélerősség esetén nem tudnak működni. A másik kihívást a közlekedési szektor jelenti, ugyanis létre kell hozni egy olyan fenntartható rendszert, amiben a közlekedési eszközök (gépjárművek, repülőgépek, hajók) meghajtása is fosszilis energiahordozók nélkül történik. A megoldás az Intelligens Energetikai Rendszer (Smart Energy System), ami összehangolja a megújuló infrastruktúrát.
A KONCEPCIÓ LÉNYEGE
A fő problematikát az jelenti, hogy önmagukban az alternatív energiaforrások csak 1-1 problémakörre nyújtanak megoldást. Mindezért arra van szükség, hogy ezeket ne külön-külön kezeljék, hanem egy egységes rendszerben. Így tehát a megújuló energiaforrás általi áramtermelés szorosan összefügg a hőenergia, a biomassza és a bioüzemanyagok tárgykörével. A kulcsszó tehát az integráció! 
Az áramellátás alternatív módon történő biztosításában Dánia élen jár az európai országok között a nap- és a szélerőművek révén. E két megújuló energiaforrás jelenleg is jelentős hányadát adja az ország áramtermelésének, viszont ezt a potenciált stabilan 50%-ra kívánja emelni az állam. A fennmaradó 50%-ot biomassza alapú energiatermelés fogja előállítani. A növényi melléktermék (szalma, faforgács) alapú energiatermelés jelenleg a hőtermelésben is fontos szerepet játszik a biogáz előállításával és elégetésével. A biogáz emellett még a trágya és a lakossági- és ipari melléktermékek érlelésével is kinyerésre kerül. Ilyen módon pedig Dánia energiaellátásának 1/3-át a mezőgazdasági hulladékok fogják biztosítani. A biomassza segítségével tehát közvetlenül hőenergiát és gázturbinákkal elektromos áramot is ki lehet nyerni. Ez pedig folyamatos áramellátást tud biztosítani az időszakos napelemes- és szélkerekes áramtermelés mellett. Ugyanakkor a napelempanelek is hozzájárulnak a hőtermeléshez, ugyanis hasznosításra kerül a működésük során megnövekvő hőmérsékletük, ami szintén a hőszolgáltatást erősíti. A hőellátásban a jövőben még a geotermikus erőműveknek és a megújuló energiaforrásokkal működtetett hőszivattyúknak is fontos szerepe lesz. A közlekedés tekintetében két járható utat vetítenek előre a dánok. Az elektromos autók térnyerése nem ütközik akadályba a fent bemutatott stabil elektromos áramtermelés miatt. Ugyanakkor vannak olyan közlekedési eszközök, melyeknél nem biztosítható az elektromos üzemű működtetés. Ezekre pedig, szintén a biomasszára visszavezethető, bioüzemanyag-gyártás nyújthat majd megoldást. A mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásával olyan biogáz és bioetanol állítható elő, amely alkalmas a hagyományos motorizált járművek működtetésére. A bioüzemanyagok előállításához szükséges elektromos energiát pedig a többi alternatív energiaforrás tudja majd biztosítani.
