Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A közelmúlt egyik kritikus eseménye rávilágított arra, hogy annak ellenére, hogy rohamosan nőnek a beépített napelemes és szélerőművi kapacitások Európa szerte, mégsem lehet végleg leszámolni a hagyományos energiatermelési módokkal. Történt ugyanis, hogy 2021. január 8-án hirtelen frekvenciavesztés állt be az európai országok összekapcsolt villamosenergia-rendszereiben, ami akár a teljes kontinens áram nélkül maradását is eredményezhette volna. Ennek szabályozását, a frekvencia szinten tartását ugyanakkor nem tudják a megújulók biztosítani, ehhez stabil, állandó energiatermelő is szükséges.
MI IS TÖRTÉNT PONTOSAN JANUÁR 8-ÁN?
Az európai villamosenergia-rendszerben a betáplálást biztosító hagyományos erőművek szinkronizáltan dolgoznak együtt, vagyis minden erőmű generátora azonos időpillanatban és azonos frekvencián termeli a villamos energiát. A rendszer stabilitásának fő szempontja, hogy a termelés és a fogyasztás egyensúlyban legyen, mert csak így biztosítható az optimális hálózati 50 Hz-es frekvencia. Amennyiben az aktuális frekvenciaérték ettől eltér, akkor a hálózati rendszerirányítóknak azonnal be kell avatkoznia és növelnie, vagy csökkentenie kell a termelést annak érdekében, hogy a rendszer ismét stabillá váljon. A fent bemutatott rendszerüzemeltetésben azonban 2021. január 8-án, pénteken egy nem várt esemény következett be, ami akár egy Európa-szintű masszív áramszünet kialakulását is eredményezhette volna. Ezen a napon 13 óra 15 perc körül a hálózat frekvenciája hirtelen 50,027-ről 49,742 Hz-re csökkent 14 másodperc leforgása alatt. Ezt követően pedig a dél-európai térség 14 órakor teljesen leszakadt a villamosenergia-rendszerről, és közel 1,5 órás áramszünet okozott Szerbiában, Horvátországban és Romániában. A frekvenciaesés más európai országokat is drasztikusan érintett, Franciaországban például automatikusan aktiválódott a kikapcsolási terv, ami 16 francia ipartelep lekapcsolását jelentette, amivel rögtön 1300 MW-tal tudott csökkenni a francia hálózat terheltsége. A január 8-i esemény hátterében az állt, hogy a hideg időjárás miatt jelentős fogyasztásnövekedés volt tapasztalható, aminek a biztonságos kielégítése érdekében több tartalék (hagyományos) erőmű hálózatra kapcsolására volt szükség, mint egy átlagos hétköznapon. A pillanatnyi tartalék azonban nem volt elegendő, ezért következett be a frekvencia meredek esése. 
MI IDÉZI ELŐ A HÁLÓZATI INSTABILITÁSÁT?
Az európai hálózatok tulajdonképpen a megújulók egyre szélesebb térnyerésével, és az ezeket nem lekövető hálózati fejlesztések miatt alakultak ki. A megújuló energiák termelési volumene ugyanis ki van téve a külső tényezőknek: a napelemparkok csak napsütésben és napközben, a szélerőművek pedig csak meghatározott szélerősség mellett tudnak termelni. Ez pedig ingadozó betáplálást is jelent, amit folyamatosan korrigálni szükséges a hagyományos erőművek termelésével. A napelemparkok és szélerőművek száma pedig rohamosan nő Európában, ez pedig csak fokozza az ingadozás esetleges mértékét. Mindezért nélkülözhetetlen az elektromos hálózatok fejlesztése is, hogy a két betáplálási forma harmonikus ellátást biztosíthasson.
HOGYAN STABILIZÁLHATÓ A RENDSZER?
Az osztrák közműcégek is nagyon aggódnak. Ausztria élen jár megújuló energiák hasznosításában, ugyanakkor az atomenergia leépítésének is egyik élharcosa. Az említett eset azonban rávilágított arra, hogy szükségszerűek a gázturbinák rendszerben tartása, mert különben komoly energiaimportra szorul az állam a környező országokból. Az ausztriai erőműveik ugyan éjjel-nappal rendelkezésre állnak az ilyen jellegű események kezelésére, de az utólagos „tűzoltás" hosszú távon nem életképes. Ráadásul Ausztria egyik legnagyobb áramszolgáltatója a Wien Energie arról számolt be, hogy hasonló esetek korábban éves szinten csupán 10-15 alkalommal fordultak elő, de az utóbbi években ez a szám elérte már a 240-et is. Mivel kontinens szintű problémáról van szó, ezért fontos, hogy Európa-szerte, minden államban rendelkezésre álljon valamilyen alaperőművi kapacitás is, ami télen-nyáron, éjjel-nappal képesek a megfelelő mennyiségű villamos energia megtermelésére. Ezt pedig összhangba kell hozni a klímavédelmi célokkal. Hagyni kell, hogy a napelemes rendszerek és szélerőművek minél nagyobb teret nyerjenek, de továbbra is támogatandók az atomerőművi fejlesztések is, mint a „legtisztább”, nem alternatív energiatermelési lehetőségek egyike.
Forrás: Hárfás Zsolt, origo.hu
