Covid vs környezetvédelem: tanultunk belőle?

covid-kornyezetvedelem

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

Sokat írtak már a világjárványnak a kisvállalkozásokra és iparágakra, a regionális gazdaságra, az ellátási láncokra, a munkaerőre, így az emberi életekre gyakorolt ​​hatásairól. Ám a covid-krónikáknak van egy másik oldaluk is, amelyre kevesebb figyelem irányul. Amely arról szól, hogyan fogtak össze a kormányok, iparágak, szabályozó hatóságok és mások, hogy felgyorsítsák az oltóanyagok fejlesztését és elosztását. Számtalan kicsi és nagy játékos egyesítette erőit, hogy földre birkózzák a vírust. Ennek a példátlan együttműködésnek a tanulságai utat mutathatnak az emberiség egyéb válságai – például a klímaváltozás – kezeléséhez.

Az energiakereslet felfutása rekordszintre emelte az olaj- és gázárakat, így az energia már nem olyan olcsó és nem olyan természetesen elérhető a gazdag országok fogyasztói számára sem, mint korábban. De az általuk tapasztalt kellemetlenségek még így is elhalványulnak azokhoz a kihívásokhoz képest, amelyekkel naponta kétmilliárd ember szembesül a fejlődő világban. Az új, zöld energiákra történő átállást tehát fel kell gyorsítani. 

A világ vezetői épp azért találkoztak novemberben Glasgow-ban, hogy megküzdjenek ezekkel a kérdésekkel, bemutassák a nettó nulla célokat, és felvázolják az éghajlatváltozás elleni küzdelem következő évtizedét. Az olaj- és gázipari társaságok különösen érdeklődtek a folyamatok iránt, és nem véletlenül, hiszen ők fedezik a világ energiaszükségletének több mint felét. És a globális kibocsátások akár kétharmadáért felelősek. És – ma még – ők jelentik a hidat a gazdasági jóléthez a fejlődő világban.

olaj-gaz-belso

Bár az energiavállalatok nem szerepeltek kiemelt helyen a COP26 ülésein, egyértelmű, hogy az átmenet a tisztább és igazságosabb energiajövőbe nem történhet meg az ő együttműködésük, szakértelmük és akár vezetésük nélkül – legyen szó alaptevékenységük megtisztításáról, az átmenet felgyorsításáról vagy az együttműködésen alapuló és innovatív megoldások határainak kiterjesztéséről. 

A ma energiavállalatai – a holnap kulcsai?

Tavaly az Accenture technológiai tanácsadó és elemző társaság „Dekarbonizáció: A-tól nulláig” című tanulmányban a holnap energiavállalatait írta le. Szerintük e vállalatok kilépnek jelenlegi szerepkörükből, és képességeiket, szakértelmüket a feltörekvő tisztaenergia-ágazat új területein, például a tengeri szélenergia, a bioüzemanyagok vagy a hidrogén kinyerésére összpontosítják.

A befektetők azonban további részleteket várnak az újrafeltaláláshoz vezető utak körül. Többet szeretnének látni, mint egy cég nettó nulla szándékait egy weboldalon. Bizonyítékot akarnak arra, hogy az ipar valódi változást idéz elő. Az iparági konvergencia tehát felgyorsítja az együttműködést, és új üzleti modellekhez és kereskedelmi stratégiákhoz vezet.

Szén-intelligencia építése – az értéknövelő jövő

A befektetői hangulatban, az ügyfelek viselkedésében, a szabályozásban és a technológiában bekövetkezett változások együtt befolyásolják, ahogyan az energiavállalatok portfólióikat kezelik. Ebben az új világban a szén egyre fontosabb értéknövelő tényezővé válik – különösen az olaj- és gázspecialisták vagy a magasabb kezdeti szén-dioxid-intenzitással rendelkező vállalatok számára. 

A szén-dioxid-intelligencia nem csupán a kibocsátások mérését és az alapvető műveletek tisztítását jelenti. Arról van szó, hogy integrált platformot használjunk a kibocsátáscsökkentés elemzésére és együttműködjünk más energiavállalatokkal, ügyfelekkel, technológiai partnerekkel, szabályozókkal is a szén-dioxid-mentesítési intézkedések kezelésében és fenntartásában.

Áruközpontúság helyett ügyfélközpontúság a jövő útja

Az energiavállalatoknak pedig tudomásul kell venniük, hogy az iparág áruközpontúról vevőközpontúvá válik. Ahogy az ügyfelek elvárásai fejlődnek, úgy kell alakulniuk az energiavállalatok üzleti modelljeinek is. Már látunk új versenytársakat, akik innovatív szolgáltatásokat kínálnak, például nyomon követhető tengeri üzemanyag-elszámolási rendszereket és közvetlen üzemanyag-szállítást a fogyasztóknak.

Ez az ügyfélvezérelt forradalom vitathatatlanul a legnagyobb hatással lesz a mobilitásra. Az olaj- és gázipar több mint 100 éve támogatja a mobilitási piacot. Az alapvető infrastruktúra-szolgáltatóként és az üzemanyag-, kenőanyag- és kényelmi szolgáltatások értékesítésének elsődleges ügyfélkapcsolati pontjaként betöltött szerepe hihetetlen előnyt jelent az elektronikus mobilitás világában. 

Pandémiás párhuzamok: globális válasz a problémákra

Figyelemre méltó párhuzamokat vehetünk észre a covid-világjárvány és az éghajlatváltozás között. Mindkettő egzisztenciális kihívásokat jelent. És mindkettő túlméretezett szenvedést okoz a fejlődő országokban és a szegényebb közösségekben. Másrészt tudományos megoldásokkal, viselkedésmódosításokkal és kooperatív megközelítésekkel mindkettő elkerülhető – vagy mérsékelhető.

A világjárványra adott globális válaszunk megmutatta, mi minden lehetséges, ha a kormányok és az iparágak közös kötelezettségvállalásai felgyorsítják a cselekvést. Újra megnyílt az üzlet és a gazdaság. Számtalan életet sikerült megmenteni. De sok ember, elsősorban a fejlődő világban, még mindig valós veszélynek van kitéve. És ez mindannyiunk biztonságát veszélyezteti, mivel életben tartja az új törzsek, például az Omicron változat terjedését.

Ha egy dolgot tanul(hat)tunk a világjárványból, az az, hogy a kezeléseknek, a vakcináknak, az elosztóhálózatoknak és az erőforrásoknak egyaránt ki kell terjedniük a világ teljes lakosságára.

Ezt az iránymutatást pedig akkor is alkalmazni kell, amikor a jövő energiarendszerének szén-dioxid-mentesítésére törekszünk. A kormányzat és az ipar vezetőinek fel kell ismerniük az olyan megoldások és intézkedéseket következményeit, amelyek nem terjednek ki a világ kevésbé virágzó régióira. A dekarbonizációnak – végre – meg kell történnie. De méltányosan kell végrehajtani, úgy, hogy az ne okozzon hátrányt az emberiség nagy részének.

(Forrás: forbesPONTcom)