Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Hatalmas mérföldkőhöz érkezhet Magyarország 2025-ben, ha megvalósul a Mátrai Erőműnél tervezett beruházássorozat. Egy igen komplex projekt során ugyanis a korábbi széntüzelést felváltja a környezetbarátabb gázturbinás, biomassza alapú és napelemes energiatermelés. Nézzük a részleteket!
A KLÍMACÉLOK ÉRDEKÉBEN FONTOS A VÁLTOZÁS
Magyarország klímacéljainak elérésében nélkülözhetetlen elemként szerepel a Mátrai Erőmű átalakítása. Ez az energiatermelő egység ugyanis a Paksi Atomerőmű után a legnagyobb kapacitású magyar erőmű, ami jelentős mértékben biztosítja hazánk energiaellátását. A jelenlegi működtetéssel a probléma csupán az, hogy a térségben található lignitre települt erőmű az egyik legnagyobb környezetszennyező is az országban. A Mátrai Erőmű Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának 14%-ért tehető felelőssé. Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára nemrégiben kijelentette, hogy az MVM az elkövetkezendő hónapokban véglegesíteni fogja az erőmű átalakítási ütemtervét. Továbbá azt is bejelentette, hogy az fejlesztésekkel úgy válik a létesítmény környezetkímélőbbé, hogy megmarad a térségi szerepe a foglalkoztatásban és az energiaellátásban. Az átalakítások szükségességét az is alátámasztja, hogy 2025-tel lejár az összes lignittüzelésű blokk üzemideje.
MIT TARTALMAZ AZ ÁTALAKÍTÁSI TERV?
Az átalakítások fő eleme az 500 MW-os gázturbina egység. A projekt ezen részének feltétlenül el kell készülnie 2025-re a zavartalan és biztonságos hazai áramellátás érdekében. Bár nem megújuló energiaforrásról beszélünk, de a fejlesztésnek köszönhetően az üvegházhatásúgáz-kibocsátása körülbelül a 25%-ra csökken így a lignittüzeléshez képest. A választás azért is esett erre az átalakításra, mert hamarabb is megépíthető, mint bármely más nagy teljesítményű erőmű. 
A projekt részét képezi még egy nagyjából 200 MW-os napelempark kialakítása. A hatalmas napelemes rendszer vélhetően az erőmű tőszomszédságában foglal majd helyet. A napelemfarm a gázturbinával ellentétben viszont semmilyen károsanyag-kibocsátással nem jár, így várhatóan jelentősen javul majd a térség levegője. A beruházás harmadik eleme egy 31,5 MW-os hulladék- és biomassza-égetésre alkalmas kiserőmű. Ez azért is hasznos, mert a térségben keletkező ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékot jelentő melléktermékek ilyen módon energiatermelésre hasznosíthatóvá válnak. Összeségében az átalakításokkal olyan energetikai rendszer jön létre a térségben, amelynek 75%-kal alacsonyabb lesz a szén-dioxid-kibocsátása, valamint adott lesz a további bővítés lehetősége is. Ráadásul a fejlesztések során nem kell számolni a jelenlegi munkahelyek megszűnésével sem, mert az erőműben megszerzett szaktudás továbbra is hasznos lesz a gázturbinás, a biomassza és a napelemes erőművek üzemeltetésében is.
