Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A Kína (ki más?) által tervezett Bishan űr-napenergiaállomás új értelmet ad a már régóta hangoztatott „az emberiség kezdi kinőni a Föld bolygót” kitételnek; mégha egyelőre talán a Hold-bányászatnál is meredekebben hangzik. Pedig modellezett körülmények között már működik is az áram vezeték nélküli továbbítása nagyobb távolságokra. Igaz, egyelőre főként a költségei járnak a sztratoszférában.
A news.sciencenet.cn kínai hírportálon közzétett jelentések szerint a délnyugat-kínai Csongcsing városában tervezett Bishan űrállomás fejlesztési munkálatait egyszer ugyan felfüggesztették, de a projekt három évvel ezelőtti újraindítása után máris a cél közelében járnak. Olyannyira, hogy már a tesztüzemet szervezik, jelentette be Csong Jüancsang, a Csongcsing Egyetem mikroelektronikai professzora.
A jelenlegi ütemterv szerint Kína első napelemes teszt-űrállomásának 2030-ban még megawattos méretben kellene üzembe állnia, hogy aztán 2050-re immár gigawatt léptékű kereskedelmi űróriássá nője ki magát.
A napenergia űrbeli hasznosításának lehetősége nem újdonság, igaz, Isaac Asimov 1941-es novellájában még nem szánta másnak, mint tudományos fantasztikumnak. Az 1960-as évek vége óta azonban aktívan vizsgálják is a lehetőségeit, de csak mostanában válik megvalósíthatóvá az energia vezeték nélküli átvitele. Az egyik keringő műholdról a másikra történő átvitel már túl van a sikeres kísérleteken.
Ebben a forgatókönyvben a csaknem 36 000 km-es magasságban Föld körül keringő műhold egy „geostacionárius”, azaz adott földi hely felett tulajdonképpen állva (az alatta lévő földi ponthoz képest) gyűjti össze a napenergiát, és mikrohullámok formájában a Földre sugározza, ahol visszaalakítják elektromos árammá.
A potenciális előnyök közé tartozik a szinte korlátlan skálázás és a 24 órás energiaellátás, amelyet nem befolyásol a rossz időjárás vagy az éjszakai sötétség. A szükséges további fejlesztési munkák mellett azonban az űralapú energiaellátás jelenlegi legnagyobb akadálya a megvalósítás magas ára, beleértve a hardver világűrbe kerülésének költségeit; nem beszélve annak bonyolultságáról.
A technológia fejlesztése és bemutatása érdekében a csongcsingi kutatók azt tervezik, hogy 300 méteres tengerszint feletti magasságban még itt a Földön, léggömbökön végeznek teszteket, majd a magasságot 2 kilométerre növelik, mielőtt továbbindulnának az űrbe.
És nem Kína az egyetlen ország, amely az űralapú napenergiában gondolkodik: az Egyesült Államok és Japán is hasonló fejlesztéseket végez. A Caltech űralapú napenergia-projektje, amelyet 2013-ban 100 millió dolláros támogatással finanszíroztak, az első tesztprototípus elindítását 2023 elején tervezi.
Európában és az Egyesült Királyságban is folynak tanulmányok az űralapú napenergia lehetőségeiről. A Frazer-Nash Consultancy által az Egyesült Királyság Űrügynöksége számára végzett tanulmány első eredményei azt mutatják, hogy az országot már 2039-ben szeretnék űr-napenergiával ellátni.
(Forrás: news.sciencenet.cn; címlap-illusztráció: wired.com)
