Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
A legújabb tudományos kutatások szerint a hús- és tejtermékek kerülése az egyik leghatékonyabb módja a környezetterhelés csökkentésének. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a növényi alapú étrendre történő átállás segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben, amely szerint a Nyugat magas hús- és tejtermék-fogyasztása hozzájárul a globális felmelegedéshez.
De mi a különbség a marhahús és a csirke között? Egy tál rizs több üvegházhatást okozó gázt termel, mint egy tányér chips? A bor környezetbarátabb, mint a sör? Az Oxfordi Egyetem BBC által közölt friss kutatásához mellékelt kalkulátorral kikereshető, milyen hatással van az étkezésünk és italfogyasztásunk az éghajlatra.
A tanulmány szerint az élelmiszertermelés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért – ám a különböző élelmiszerek környezeti hatásai nagyon eltérőek. Az eredmények azt mutatták, hogy a hús és más állati termékek felelősek az élelmiszerekkel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint feléért, annak ellenére, hogy az elfogyasztott és megivott kalóriáknak csak az ötödét adják. Az elemzett összes termék közül a marha- és bárányhúsról derült ki, hogy messze a legkárosabb a környezetre.
Az eredmények az IPCC ajánlásait igazolják, amelyekkel arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyes emberek hogyan lassíthatják saját maguk is az éghajlatváltozást. Eszerint kevesebb húst, tejet, sajtot és vajat kellene vásárolnunk, ugyanakkor több helyi eredetű szezonális élelmiszert ennünk – és nem utolsósorban kevesebbet kellene kidobnunk belőle.
A Science folyóiratban megjelent oxfordi tanulmány szerint a hús és a tejtermékek étrendjének elhagyása kétharmadára csökkenthetné az egyén élelmiszerekből származó szénlábnyomát.
„Amit eszünk, az az egyik legerőteljesebb mozgatórugója a világ legfőbb környezeti problémáinak, legyen az éghajlatváltozás vagy a biológiai sokféleség csökkenése” – mondta Joseph Poore, a tanulmány kutatója a BBC News-nak. „Az étrend megváltoztatása nagyban befolyásolhatja személyes környezeti lábnyomunkat, a víztakarékosságtól a szennyezés és az erdők pusztulásának csökkentéséig.”
AZ SEM MINDEGY, HOGY HONNAN SZÁRMAZIK, AMIT ESZÜNK-ISZUNK
Az is fontos, hogy tudjuk, hogyan és hol készül, amit elfogyasztunk, mivel ugyanaz az élelmiszer ezek alapján óriási különbségeket okozhat a környezetre gyakorolt hatásban. Például az erdőirtott területeken tenyésztett húsmarha 12-szer több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint a természetes legelőkön nevelt tehenek. Az átlagos dél-amerikai marhahús pedig háromszor annyi üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, mint az Európában termelt – és tízszer annyi földet használ fel.
A hús és a tejtermékek nem az egyetlen élelmiszerek, amelyekben az Ön által hozott döntések nagy változást hozhatnak. A kiirtott esőerdőkből származó csokoládé és kávé is viszonylag magas üvegházhatású gázokat termel.
Klímabarát paradicsomként válasszuk a szabadban vagy high-tech üvegházakban termesztettet a gáz- vagy olajfűtéses üvegházak helyett. A környezettudatos sörivókat érdekelheti, hogy a csapolt sör kevesebb károsanyag-kibocsátásért felelős, mint az újrahasznosítható dobozok, vagy ami még rosszabb, az üvegpalackok. Még a leginkább klímabarát húskészítmények is több üvegházhatást okozó gázt termelnek, mint a vegetáriánus fehérjeforrások, például a bab vagy a dió.
(Forrás: bbc.com, kezdőkép forrása: bbc.com/news/science-environment-46459714
