Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Egy átlagos európai középosztálybeli polgár nem valószínű, hogy ezen eddig elgondolkodott volna, pedig nyilvánvaló: Oroszország Ukrajna elleni háborúja az élelmezésbiztonságot a globális problémák egyik legsúlyosabbikává emelte. A világ vezető klímatudósai ehhez is kötődő éles figyelmeztetést adtak ki: hacsak nem cselekszünk gyorsan, az éghajlatváltozás garantálja, hogy az élelmiszerválságok hétköznapi gondok és ne kivételek legyenek. A Climate Home News magazin helyzetelemzése.
A globális élelmiszerrendszereket érő akut sokkok és a felmelegedő éghajlat kombinációja félelmetes és robbanásveszélyes kombinációt eredményez. A következményeket most látjuk, mivel az ukrajnai háború szinte biztosan globális élelmiszerválságot fog kiváltani, ami a legsebezhetőbbekre katasztrofális következményekkel jár majd.
Ukrajna és Oroszország mezőgazdasági nagyhatalmak, és együttesen a világ búza- és árpaexportjának közel egyharmadát adják. 45 afrikai és legkevésbé fejlett ország búzájának legalább egyharmadát Ukrajnából vagy Oroszországból importálja, 18 több mint felét. Ha a háború elhúzódik, az olyan országok, mint Egyiptom, már ezen a nyáron élelmiszerhiánnyal szembesülhetnek, ami az ENSZ-főtitkár figyelmeztetései szerint „az éhség hurrikánjává és a globális élelmiszerrendszer összeomlásához vezethet”.
Aztán ott van a klímaváltozás. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentéssorozatának egyik legriasztóbb megállapítása az, hogy az éghajlati válság egyre inkább aláássa az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást világszerte. Az IPCC klímahatásokról szóló jelentése megerősítette, hogy az olyan szélsőséges éghajlati események, mint az árvizek, aszályok és viharok már milliókat tettek ki akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságnak és alultápláltságnak.
Talán a leginkább baljóslatúan arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlati szélsőségek növelik a kockázatát, hogy a főbb élelmiszertermelő régiókban egyidejűleg csökken vagy esik ki a termés, ami katasztrofális következményekkel járhat az élelmiszerárakra és a tartalékokra nézve.
Ez az új valóság: ahogy a hőmérséklet könyörtelenül emelkedik, fokozatosan romlik az élelmiszerek és a táplálkozás helyzete. Ez a világ geopolitikai és gazdasági fejleményeinek ijesztő háttere – bármely válság egy-egy kritikus élelmiszer-termelő területen globális katasztrófát jelenthet.
Bár valószínűleg már túl késő megakadályozni az ukrán háború miatti élelmiszerválságot, még segíthetünk azoknak, akik most szenvednek; miközben azon dolgozunk, hogy drasztikusan csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és erősítsük a jövőbeli élelmiszersokkokkal szembeni ellenálló képességet.
Először is reagálnunk kell a növekvő humanitárius vészhelyzetre. Az Élelmezési Világprogram munkája kritikus jelentőségű, így teljes mértékben finanszírozni kell, a teljes ENSZ-re kiterjedő válaszlépésekkel együtt.
Másodszor, a kormányoknak közösen kell elemezniük az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kihívásokat, és összehangolni válaszaikat. Amikor a G7-országok március végén összegyűltek Brüsszelben, elkötelezték magukat az egységes cselekvés mellett, és rendkívüli ülésre hívták össze az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet Tanácsát, hogy foglalkozzanak Oroszország inváziójának a globális élelmezésbiztonságra és mezőgazdaságra gyakorolt következményeivel.
Harmadszor, a kritikus ökoszisztémákat nem szabad termőföldekké alakítani a kieső ukrán és orosz élelmiszerexport pótlására. Vészhelyzeti terve részeként az EU azt fontolgatja, hogy parlagokat és természetvédelmi területeket szabadít fel a gabonatermelés növelése érdekében. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma ugyanakkor helyes felhívást tett, amikor elutasította azt a kérést, hogy engedélyezzék a gazdálkodóknak a természetvédelmi tartalékprogram által védett területeken történő telepítést. Az európaiaknak követniük kell a példát.
Negyedszer, az állati takarmányozáshoz és bioüzemanyaghoz felhasznált termény mennyiségének minimalizálásával pótolhatjuk a kieső élelmiszertermelést. Az Egyesült Államok megtermelt kukoricája több mint harmadát etanol és benzin keverésére használja fel. A World Resources Institute megállapította, hogy az Amerikában és Európában jelenleg szállításra használt gabona 50%-os csökkentése idén pótolhatja az ukrán búza, kukorica, árpa és rozs hiányát. Az emberi táplálkozás érdekében előtérbe kell helyezni a növénytermesztést az üzemanyaggyártással szemben.
Hasonlóképpen, a fenntarthatóbb étrendre áttérés is sokat segíthet. A világ termőterületeinek harmadát ma állati takarmányozásra használják. A Greenpeace becslései szerint a gabonafélék takarmányozási célú felhasználásának 8%-os csökkentése az EU-ban felülmúlná a várható ukrajnai termelési kiesést. Ugyancsak jelentősen csökkenteni kellene az élelmiszer-pazarlást – ma az összes megtermelt mennyiség egyharmada a szemétben köt ki.
Végül, és ez a legfontosabb, összhangba kell hoznunk globális éghajlat- és élelmiszercéljainkat. A változó éghajlat rugalmasságot követel meg az élelmiszerrendszerekben – a mezőgazdasági termeléstől az élelmiszer-fogyasztásig és a hulladékkezelésig. Ugyanakkor a föld lehetőséget kínál az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére – a szenet a talajban megkötő gazdálkodási gyakorlatok megvalósításától az állattenyésztésből, a rizstermelésből és az élelmiszer-hulladékból származó mezőgazdasági metánkibocsátás csökkentéséig, valamint a túlzott műtrágyahasználatból származó dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentéséig.
Sorsdöntő pillanatban vagyunk. Az élelmiszerrel kapcsolatos helyes döntések meghozatala – különösen a nehéz döntések – segíthet minimalizálni az emberi szenvedést. De ha válaszaink nincsenek összhangban hosszú távú éghajlati célkitűzéseinkkel, akkor ez az élelmezésbiztonsági válság nem lesz az utolsó a sorban.
(Forrás: climatechangenews.com.
címlapfotó: Kenyérszállítás Kairóban. Egyiptom az egyik olyan ország, amely leginkább függ az oroszországi és ukrajnai búzaimporttól)
