Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Jelen cikkben nem a háztetőkre telepített háztartási méretű napelemes kiserőművekről (HMKE) lesz szó, és nem is arról, hogy anyagi szempontból megtérülő-e a napelemekkel szerelt rendszer adott földrajzi területen, hanem arról, hogy ez a környezetvédelmi beruházás környezetkárosító is lehet, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Fontos szempont, hogy alternatív energiaforrásokat hasznosító erőműveket csak olyan helyeken javasolt létrehozni, ahol a biodiverzitás nem kerül veszélybe.
ELKERÜLENDŐ PÉLDÁK
Világszerte előfordult a zöldenergia-beruházások között olyan eset, ami természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen valósult meg, és ennek okán az energiatermeléssel nyert haszon eltörpült a környezetben tett kár mellett. Erről a jelenségről a Global Change Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány számol be. A disszertáció megállapítása szerint a megújuló energiatermelési beruházások (napelemparkok, szélerőművek) 17%-a természetvédelmi területen jött létre, és további 900 db tervezési fázisban lévő projekt is veszélyezteti a biodiverzitást. 
A kutatás 12 500 db megújuló energiára települt erőművet vizsgált meg, amiből 2200 db olyan korábban érintetlen zöldövezeti térségben valósult meg, ami elpusztította, vagy nagymértékben károsította a terület élővilágát. A 2200-ból további 169 projekt olyan különösen veszélyeztetett területen valósult meg, ahol a természet érzékenysége miatt egyáltalán nem szabadott volna fejlesztési tevékenységet végrehajtani. A napelemparkok és szélerőmű-farmok esetében fontos tudni, hogy jóval nagyobb helyigényű projektek, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek, vagyis ugyanakkora mennyiségű energia szélből vagy napelemekkel való előállításához akár 10-szer nagyobb területre is igény lehet. Továbbá nem csak maga az erőmű, hanem a kapcsolódó infrastruktúra (megközelítést biztosító utak) és állandó/ideiglenes emberi jelenlét is jelentős károkat tud okozni. A legnagyobb környezetkárosító hatást mégis a vízerőművek okozzák. A gátak által felduzzasztott víz hatalmas területeket vesz el az élővilágtól.
JÓ GYAKORLATOK MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉSRE
A fent bemutatott negatív hatású projektek ellenére vannak olyan átgondolt gyakorlatok is, amelyek egy alulhasznosított, vagy éppen más tevékenységre hasznosíthatatlan területen jöttek létre. Sok esetben bírálják a naperőműveket, amikor mezőgazdasági területen jönnek létre, ugyanakkor már több kísérleti projekt is bebizonyította, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára is jó megoldás lehet a párhuzamos termelés. Emellett korábbi cikkünkben is beszámoltunk egy olyan kísérletről, ahol a napelemes rendszer és a növénytermesztés jó eredményekkel tudott egymás mellett működni. 
Másik jó gyakorlat, ha a nagy napelemes rendszereket olyan zónákban jönnek létre, amik korábbi területhasználatukból kifolyólag nem alkalmasak más típusú funkció betöltésére. Ilyenek lehetnek a felszámolt laktanyák, rekultivált bányászati területek, vagy éppen a vegyi anyagokkal szennyezett telkek. Egy másik cikkünkben ilyen jellegű hasznosítást mutattunk be a csernobili atomerőmű körüli beruházásoknál. Összefoglalóan kijelenthető, hogy a megújuló energia projektek – legyen az napelemes rendszer, vagy szélerőmű – csak akkor tekinthetők igazán zöldnek, ha azok működésük során, és azt megelőzően sem károsítják a természetet és az élővilágot.
