Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
A fenntarthatóság terén van még tennivaló: idén a túlfogyasztás napja augusztus 2-ára esik. A WWF Magyarország friss felmérése szerint azonban kérdéses, hogy mennyire állunk készen életmódunk megváltoztatására a környezet védelme érdekében.
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor az emberiség fogyasztása átlépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. A Global Footprint Network adatai szerint ez a nap idén augusztusa 2-ára esik. Igaz, 2022-ben július 28-án értük el a limitet, tehát látszólag öt napot javítottunk, de ahogy a WWF Magyarország közleménye fogalmaz, idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egyetlen napot jelent. És akkor még azt meg sem említettük, hogy 1971-ben “csak” december 25-én értük el a túlfogyasztás határát.
Kevésbé lennének környezettudatosak a fiatalok?
A fenti időpontok fényében különösen fontos, hogy fenntarthatóbban éljünk, de kérdés, hogy mennyire vagyunk erre nyitottak. A WWF Magyarország megbízásából 2023 júniusában átfogó közvélemény-kutatás készült, hogy felmérje, miként viszonyul a 18-59 éves magyar lakosság a fenntarthatósághoz, ezen belül is a környezet- és természetvédelemhez. Az eredmények nem mutatnak kedvező tendenciákat.
A felmérés alapján a lakosság 59%-át valódi környezettudatosság jellemzi, ami jó hír, de az már kevésbé, hogy a 30 év alattiak ebben a csoportban jóval kevesebben vannak, mint három évvel ezelőtt.
A lakosság további 20%-át teszik ki a “pszeudo-környezettudatosak”, akik számára csupán látszatintézkedések erejéig érdekes a környezet- és természetvédelem, de valójában sem tájékozottságban, sem fogyasztásukban nem mutatnak valódi környezettudatosságot.
A fennmaradó 20%-ot az ökoszkeptikusok alkotják, akiket hidegen hagy a környezet- és természetvédelem ügye, a 30 év alattiak éppen ebben a csoportban jelennek meg a legnagyobb arányban.
Az információdömping és a társadalmi nehézségek is befolyásolnak
Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnőttek az idei felmérés szerint már kevésbé környezettudatosak az előző évekhez képest.
- A mindenhonnan ránk zúduló információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények a környezet- és természetvédelem terén, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei, illetve a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintű környezettudatosság sokadlagos szempont lett - mondta Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője. - Pedig ahhoz kétség sem fér, hogy a jövőnk záloga az egészséges természeti környezet, ahonnan alapvető erőforrásainkat kapjuk.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a hasznát cikkek - például ruhák és bútorok - vásárlása, valamint az egymás közti cserebere. Ez kifejezetten kedvező tendencia, hiszen nemcsak pénztárcakímélő megoldást jelent, hanem környezettudatossági szempontból is megfelelőbb választás.
