Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
A városban élők számával együtt nő a városi kertészet jelentősége is, hiszen ez egy hatékony megoldás lehet a lakosság ellátására. Eddig azonban keveset tudtunk arról, mennyire hatékony az uborka balkonon való termesztése, de egy átfogó kutatásnak köszönhetően ez most megváltozott.
A globálisan növekvő városi lakosságszám ellenére meglepően kevés információnk volt eddig arról, mennyire hatékony, ha valaki a betondzsungel közepén adja a fejét paradicsomtermesztésre. Hogyan alakul a terméshozam a hagyományos mezőgazdasághoz képest? És egyáltalán milyen növényeket termesztenek leginkább az emberek a városban? A Lancester Egyetem szakemberei ezekre a kérdésekre keresték a választ a nemrég megjelent tanulmányukban.
A témát gyakorlatilag minden oldalról körüljárta Florian Payen környezetkutató és csapata. Amíg a korábbi tanulmányok a városi zöldfelületekre - mint például a magán- és közösségi kertekre vagy a parkokra - fókuszáltak, addig ők belevették a kutatásba az úgynevezett “szürkefelületeket” is, vagyis azokat a beépített helyszíneket, amelyek alkalmasak lehetnek növénytermesztésre, mint például a tetők és homlokzatok. Payenék megvizsgálták, hogy egy-egy növény esetén a horizontális vagy vertikális, illetve a talajban való vagy talaj nélküli termesztés a hatásosabb. Az eredmények igen meglepők.
A brokkolit vertikálisan, a paradicsomot hidropóniásan érdemes nevelni
A kutatók bizonyos terményeknél - például az uborkánál, a salátánál és a gumósoknál - 2-4-szer magasabb terméshozamot figyeltek meg a városi kertekben, mint a hagyományos mezőgazdasági nevelésnél. Egyébként a legtöbb növény legalább olyan jól, ha nem jobban termett a városban, mint a földeken. A kelbimbó és a brokkoli jól bírja a vertikális nevelést, de már búzát is sikerült így termeszteni.
A tanulmány arra is rámutatott, hogy a paradicsom és a levélzöldségek jól bírják a hidropóniás - talaj nélküli - termesztést. Zárt térben és szabályozott környezetben pedig a növények egy évben többször is tudnak termést hozni, ami szintén magasabb hozamot jelent - igaz, az még kérdés, hogy ez mennyire költséghatékony.
Ez még csak a kezdet, sok a megválaszolandó kérdés
Pontos adatok nincsenek, de becslések szerint jelenleg a hüvelyesek, zöldségek és gumós növények 5-10 százalékát, a világ élelmiszereinek pedig a 15-20 százalékát a városokban állítják elő. Ahhoz, hogy meg lehessen határozni, egy város mennyi élelmiszert tudna termelni, további kutatásra van szükség. Fel kell térképezni a potenciális helyszíneket, amelyek alkalmasak lennének erre a célra, majd kiszámolni, hogy ott mekkora terméshozamot lehet elérni.
És akkor még nem beszéltünk az olyan kérdésekről, mint például, hogy a városi kertészeteknek mekkora a szénlábnyoma, vagy hogy a légszennyezés milyen hatással van a terményekre. Ezekre szintén válaszokat kell adni a későbbi vizsgálatok során.
(Forrás: sciencedaily.com)
