Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Igen érdekes jelenség uralkodik jelenleg a hazai napelemparkpiacon, ugyanis egyszerre van jelen túlkínálat és hiány is. Magyarország 2030-ra további 4,5 GW naperőmű-kapacitást irányzott elő, ami kihívás és kockázat is egyben a befektetők, a finanszírozók és a rendszerüzemeltetők számára. A legújabb, 3. METÁR tenderen indulóknak pedig szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a hálózati csatlakozási pontok száma már rendkívül alacsony. Tehát egyfelől a szükség és a befektetési vágy hajtja a területet, másik oldalról viszont a lehetőségek száma korlátozódott be.
A NAPELEMPARKOK NÉLKÜL NEM TELJESÜLHETNEK A KLÍMACÉLOK
Ahogy a bevezetőben is írtuk már Magyarország energiastratégiája további 4,5 GW naperőmű-kapacitás megépítését tűzte ki célul 2030-ra. Hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik az ilyen típusú fejlesztések szempontjából, ugyanis évente 2000-2500 órát süt a Nap, ami így igen kedvező megtérülést ígér, különösen abban az esetben, ha a beruházás valamilyen támogatási forrással valósul meg (pl.: METÁR). 2020-2021. fordulóján Magyarországon körülbelül 2000 MW-nyi kapacitás üzemelt, amit 2030-ra 6500 MW-ra terveznek bővíteni, az ehhez szükséges forrásbevonást és a nyereséges üzemeltetését azonban több tényező is befolyásolja. A napelemfarmok a HMKE rendszerekhez képest sokkal komplexebb projektek, ráadásul a METÁR tendereken való indulásnak számos buktatója is van. Erről nyújt tanúbizonyságot az is, hogy az első kiíráson indulók egy jelentős része (30%-a) adminisztratív okokból, hibákból kifolyólag került elutasításra. Ebből a pályázók már sokat tanulhattak, ugyanis a második tenderen már csak 12,5% követte el ezeket a hibákat. Ennek ellenére ez a hibajelenség általános érvényű maradt.
LEKÜZDENDŐ PROBLÉMÁK, RENGETEG ÉRDEKLŐDŐ
Azt is kijelenthetjük, hogy ezek a beruházások leginkább a nagybefektetők terepét jelentik, mivel egy 1 MW-os napelempark kialakításának a költsége ma hazánkban körülbelül 0,7-1 millió € körül mozog. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fejlesztők sok projektbe külső finanszírozást (pl.: banki hitelt) is bevonnak. Ezzel pedig nemcsak a pályázati feltételeknek, hanem a hitelintézetek által szabott kritériumoknak is meg kell felelni. A külső forráshoz való jutásnál viszont kulcskérdés a napelempark létesítéséül szolgáló ingatlan. A területen való fejlesztés ugyanis 4 formában valósulhat meg:
- a befektető egyben lehet a terület tulajdonosa,
- vagy csupán időleges tulajdonosa,
- vagy biztosíték ellenében harmadik személytől kaphat használati jogokat,
- illetve tulajdonjog és a biztosítékok nélkül is megindíthatja a beruházást.
A legegyszerűbb eset, ha van tulajdonjog, mert így a bank bejegyezhet zálogjogot a területre, elidegenítési tilalmat jegyezhet be, sőt magára az eszközparkra bejegyezhet zálogjogot.
A másik nagy problémát a kiosztható csatlakozási pontok száma jelenti. Jelenleg a hálózat fejlesztéseinek elmaradása miatt komoly problémát okoz az új megújuló kapacitások rákapcsolása. Ez ellen a szolgáltatók pedig úgy védekeznek, hogy csak bizonyos országrészeken engedélyezik az új csatlakozások kialakítását. De általában ez sem riasztja vissza a befektetőket, hiszen egy ilyen befektetés jó megtérüléssel kecsegtet. Egy 1 MW-os napelempark például egy évben 1100-1300 MWh-nyi áramot termelhet. Jelenleg már a harmadik METÁR tender indul, melynek keretében évi 450 millió forint új támogatás kerül kiosztásra maximum 300 GWh áramtermelésre. A tenderre 2021. július 1-30. között lehet benyújtani az ajánlatokat. Minden bizonnyal az eddigi tapasztalatokra is alapozva nagy érdeklődés mutatkozik majd a lehetőség iránt.
