Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Nem is gondolnánk, hogy már-már a napi rutinunkat képező internetezés közvetve milyen jelentős befolyással bír a szén-dioxid kibocsátásra. Az internetezésből eredeztethető összes szén-dioxid kibocsátás például meghaladja Oroszország teljes emissziójának mértékét, és csupán 3 ország (Kína, USA, India) előzi meg.
MIÉRT IS LÉGSZENNYEZŐ A VILÁGHÁLÓ?
Mindez pedig abból fakad, hogy az internethasználat hatalmas mennyiségű elektromosságot használ fel. Statisztikai felmérések alapján megállapítást nyert, hogy az internetezésből fakadó energiahasználat a világ áramtermeléséből 10%-ot emészt fel. Ami még rémisztőbb, hogy ez az arány folyamatosan növekszik, mégpedig azért, mert dinamikusan nő a Föld lakosságszáma, és a technológia általános elterjedésével egyre többen kapcsolódnak a világhálóra. Jelenleg a populáció valamivel több, mint fele számít napi felhasználónak és 3 milliárd ember az, aki nem kapcsolódott még fel a netre. A digitális szakadék pedig folyamatosan szélesedik a már kapcsolódott és még elzárt társadalmi rétegek között. A szén-dioxid emisszió növekedéséért pedig az egyre nagyobb sávszélességek is felelőssé tehetők, így 5 éven belül az energiafelhasználás 20%-a is az internetből lesz eredeztethető.
MIVEL SZORÍTHATÓ VISSZA AZ INTERNET SZENNYEZŐ HATÁSA?
Az internet szén-dioxid kibocsátó hatásának mérséklésében az egyéni odafigyelés, a markáns állami beavatkozás és a decentralizáció segíthet. Az energiafogyasztás- és kibocsátás csökkentés az internetes megjelenések racionalizálásával is elérhető. Egy „ökotudatos” honlapon például nincsenek (minimálisak) a reklámok és nagyobb energiaszükségletű kiegészítők (sütik). A „fenntartható” weblapok esetében csupán érdekes tartalomra, figyelemfelhívó képekre van szükség, minden további tartalom akár tízszeresére képes emelni a honlap fogyasztását. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ez ellen egyénként, puszta felhasználóként? Egyszerű a válasz: Csökkentsük az interneten töltött időt! Lehetőleg csak a legfontosabb dolgoknak járjunk utána a neten, és törekedjünk arra, hogy kommunikációra és információcserére használjuk a webet. Felmérések szerint ugyanis levelezőrendszerünk egy éves használatával átlagosan 1,2 g-nyi szén-dioxidot „termelünk”, míg egy évnyi Facebookozás már 269 g-ot jelent, videók nézegetésével pedig 10 percenként „bocsátunk ki” 1 grammot. Egy másik vizsgálat pedig kimutatta, hogy a neten keresztül történő 1 órás filmnézés utáni szén-dioxid kibocsátás 2 új hűtőszekrény okozta éves emisszióval egyezik meg. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy világszinten nézve is az áramtermelés zömét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő. Így a felhasznált energia eredője maga a környezetszennyező tényező. A növekvő internetre történő rácsatlakozással és használattal pedig egyre több energiára, és nem megújuló energiaforrás felhasználására van szükség. 
Az egyetlen megoldást a problémára, mint megannyi más elektromos energiafogyasztó esetében, a megújuló energia térnyerése jelenti. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást erre pedig a napenergia jelenti. Napelemes rendszerrel ugyanis szinte mindenki meg tudja termelni azt az energiamennyiséget, melyre mindennapi szükségleteinek kielégítésére szüksége lehet.
