Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Évente hétmillió ember hal meg közvetlenül a légszennyezettségre visszavezethető okokból, derül ki a statisztikákból, így valóban sürgető intézkedésre lenne szükség a káros hatások leküzdése érdekében. Ami nemcsak a várható élettartamot és az életminőséget javítaná, hanem igazságosabb és fenntarthatóbb világhoz is vezetne.
Miközben a világ versenyt fut az új koronavírus elleni vakcina megtalálásáért, egy új jelentés szerint a levegőszennyezés továbbra is a legnagyobb hosszú távú kockázatot jelenti az emberi egészségre nézve, és csaknem két évvel csökkenti a globális várható élettartamot.
A naturecommunicationsPONTcom a közelmúltban egész cikksorozatot indított a Fenntartható Fejlődési Célokkal (Sustainable Development Goals – SDGs) kapcsolatos kérdésekről. Jelen írás ennek a többoldalú megközelítésű összefoglalója.
A légszennyezés kezelése nem tartozik az alapvető fenntartható fejlesztési célok közé, ám nyomasztó környezeti veszély, amely a világ népességének egyre nagyobb részét érinti. Jelenleg a világ népességének 91% -a él olyan helyeken, ahol a szennyezés szintje meghaladja a WHO irányelveit, miközben a szervezet tovább csökkentette az ajánlott határértékeket.
A légszennyezés évente körülbelül 7 millió ember halálát okozza, főként légúti, szív- és érrendszeri betegségek miatt, de jelentős káros hatással bír a mentális egészségre is.
A világ egyik legszennyezetteb országa: Banglades - Fotó: Getty Images
A fő szennyezők: ipar, közlekedés, mezőgazdaság
A fő szennyező anyagok a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és a konyhák fosszilis tüzelőanyagainak elégetéséből származnak, tehát a levegőszennyezés közvetlenül kapcsolódik számos alapvető szükségletünk kielégítéséhez. Mivel a fejlesztési célok azt a kérdést kívánják kezelni, hogy az emberiség hogyan tud fenntarthatóan élni, ezért nem meglepő, hogy a levegőszennyezés kezelése sokféle módon kapcsolódik ezekhez. A konkrét fenntartható fejlesztési célok előmozdítása mellékhatásként a levegőminőség javulásához vezet, miközben a kibocsátás csökkentése ezt is közvetlenül elősegíti.
A magas légszennyezettségi szint, amellyel ma élünk, újabb bizonyítéka annak, hogy fenntarthatatlan életmódunk az egyik legfontosabb kihívás, amelyet le kell küzdeni egy igazságosabb és élhetőbb világ megteremtéséhez, ami a fenntartható fejlesztési célok végső célja.
Globális probléma, de a szegényebbeket jobban sújtja
Bár a levegőszennyezés globális probléma, a kitettség gyakran nem oszlik meg egyenlően. Az áruk előállításával, kereskedelmével és fogyasztásával kapcsolatos ipari folyamatok a levegőszennyezés kulcsfontosságú forrásai. A szennyezés nagy része az alacsony és közepes jövedelmű országokban szabadul fel, miközben külföldön értékesített árukat gyártanak, így a gazdag országok kiszervezhetik fogyasztásuk légszennyezettségét és egészségügyi hatásait. Ezért a felelős fogyasztás és a fenntartható termelési gyakorlatok globális megvalósítása kulcsfontosságú az egyenlőtlenségek és a veszélyes környezeti feltételek csökkentésében.
A kitettség egyenlőtlensége nemcsak nemzetközi szinten jelentkezik, hanem országokon belül is. A diszkrimináció szisztematikus és történelmi formái fokozott egészségügyi terheket jelentenek a marginalizált csoportok számára világszerte. Ezt valószínűleg az Egyesült Államokban lehet a legjobban tanulmányozni, ahol a színes bőrűek rosszabb levegőminőségben élnek, függetlenül olyan egyéb tényezőktől, mint például a jövedelem.
Míg gyakran úgy gondoljuk, hogy a levegőszennyezés kültéri probléma, nagy része valójában az épületeken belül zajlik. A háztartási légszennyezés főként a főzéshez, fűtéshez vagy világításhoz kapcsolódik, sok helyen még szilárd tüzelőanyagok elégetésével. Ez a kitettség aránytalanul nagy mértékben érinti a nőket és a gyermekeket, különösen a fejlődő világban.
A levegőszennyezés és az éghajlatváltozás szorosan összefonódik, mivel az emberi kibocsátások kiváltó okai ugyanazok. Bár az ambiciózus éghajlat-mérséklési politikák nem járnak ingyen, sok esetben a levegőminőség javulásához és az egészségügyi költségek csökkenéséhez is vezetnek.
Légszennyezés és éghajlatváltozás szoros kölcsönhatásban
A levegőszennyezés fizikailag is kölcsönhatásba lép az éghajlati rendszerrel; a légkörben lévő részecskék befolyásolják a felszíni hőmérsékletet, valamint a felhőket és a csapadékot. Az éghajlatváltozás tehát ronthatja a légszennyezést; példa erre az erdőtüzek által kibocsátott veszélyes szennyező anyagok, amelyek várhatóan a világ számos részén egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Az éghajlatváltozás mérsékléséhez hasonlóan a levegőminőség javítása szigorú és ambiciózus szabályozási politikáktól és ellenőrzésektől függ, amelyeket méltányosan kell végrehajtani. Ebben a tekintetben van okunk az optimizmusra, mivel a szigorú levegőminőségi politikák, mint például a Clean Air Act az Egyesült Államokban és a hasonló politikák Európában az 1970-es évek óta a szennyezés csökkenését eredményezték, jóllehet a szint még mindig túl magas, és a folyamatos erőfeszítések kulcsfontosságúak.
Természetesen a légszennyezés csökkentése önmagában nem fogja elérni az összes többi fenntartható fejlesztési célt. Ennek ellenére szemléltető példája annak, hogy egy mérhető és technológiailag megközelíthető kérdésre történő tudományos összpontosítás hogyan segíthet más célok elérésében.
(Forrás: naturecommunicationsPONTcom)
