Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A világ vezetői a glasgow-i COP26 klímacsúcson ígéretet tettek arra, hogy 2030-ig véget vetnek neki és visszafordítják a világméretű erdőirtást. Kísérletek történtek már korábban is az erdők védelmére, ám előrelépés eddig nem nagyon történt. De mekkora területekről is beszélünk valójában?
Mennyire rossz most az erdőirtás?
Az erdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot (CO2) nyelnek el – ami a globális felmelegedés egyik fő tényezője –, így a fák kivágása nagy hatással lehet az éghajlatváltozásra. Az ENSZ szerint 1990 óta 420 millió hektár (több mint 40 magyarországnyi…) erdő pusztult el, elsősorban a mezőgazdaság térnyerése érdekében.
Az erdők védelme érdekében korábban is tettek nemzetközi lépéseket – pontosabban, számtalan célt határoztak már meg ennek érdekében. 2014-ben az ENSZ megállapodást hirdetett az erdőirtás 2020-ig történő megfelezéséről, és 2030-ra történő megszüntetéséről. Aztán 2017-ben, hogy 2030-ra világszerte 3%-kal növelje az erdős területeket.
Ám egy 2019-es újabb jelentés szerint az erdőirtás „riasztó ütemben” folytatódott, ami egyre súlyosabb következményeket vetít előre az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Történt közben némi újraerdősítés is, ám a fáknak évtizedekre van szükségük, hogy beérjenek és teljesen ártalmatlanítani tudják a szén-dioxidot. Az elmúlt évtizedben még mindig 4,7 millió hektár erdő pusztult el évente – Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Indonézia a legnagyobb kitermelők közé tartozik.
BRAZÍLIA: FOLYTATÓDIK AZ ILLEGÁLIS FAKITERMELÉS
Az Amazonas esőerdőinek mintegy 60%-a Brazíliában található, és létfontosságú szerepet játszik a káros CO2 elnyelésében, amely egyébként a légkörbe kerülne. Az ország Nemzeti Űrkutató Intézetének (INPE) az adatai szerint a 2004 óta tartó folyamatos csökkenés után a brazil Amazonasnál ismét emelkedni kezdtek a számok, tavaly például több mint egy évtizedes csúcsot jelentve.
Brazília elnöke, Jair Bolsonaro most azt mondta az ENSZ-nek, hogy idén augusztusban tavalyhoz képest lassult a kitermelés mértéke, ám még mindig magasabb, mint 2019-es hivatalba lépése előtt. Ráadásul az Imazon – az Amazonasra koncentráló kutatóintézet – cáfolja is ezt a kijelentést. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de friss tanulmányok szerint Brazíliában az erdőirtások és az élőhelyek pusztításának 94%-a illegális lehet.
KONGÓI MEDENCE: MEZŐGAZDASÁG ÉS BÁNYÁSZAT
A Kongói medencében található a második legnagyobb esőerdő a világon. Több mint fele a Kongói Demokratikus Köztársaság területén található. A Greenpeace környezetvédelmi kampánycsoport szerint az illegális fakitermelés – mind a nagy, mind a kis cégek által – erdőirtáshoz vezet. Bár az Egyesült Államok és az EU betiltotta az illegális fa behozatalát, még mindig az országon kívülre csempészik.
A további veszélyek közé tartozik a mezőgazdaság, a szén- és üzemanyag-kitermelés, a városok terjeszkedése és a bányászat. A Global Forest Watch szerint az elmúlt öt évben az őserdők éves kiesése közel félmillió hektár volt.
Felix Tshisekedi elnök a világhírré kürtült korrupciós vádak miatt idén szeptemberben elrendelte az állami erdők kitermelésére kiosztott bérleti szerződések egy részének ellenőrzését – köztük egy több mint 1,4 millió hektárnyi területet.
INDONÉZIA: PÁLMAOLAJ-ÜLTETVÉNYEK
Indonézia az elmúlt két évtizedben a világ öt legnagyobb erdőpusztító országa között volt. A Global Forest Watch adatai szerint az ország 2002 és 2020 között 9,75 millió hektár őserdőt veszített el.
Joko Widodo elnök még 2014-ben ígéretet tett az őserdők irtásának visszaszorítására az olajpálma-ültetvények számára szükséges terület megtisztításával; a hivatalos adatok szerint a tüzek 80%-át ebből a célból rakták. 2016-ban rekordmennyiségű, 929 000 hektár erdő tűnt el, azóta folyamatosan, 2020-ra 270 000 hektárra csökkent az erdőirtás mértéke.
(Forrás: bbcnews.com)
