Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Soha nem látott mélységbe szeretnének lefúrni új-zélandi kutatók az Antarktiszon, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinens jegének katasztrofálisan gyors olvadását. A SWAIS 2C nevű projekt kerek egy kilométer mélyről venne mintát a Ross-selfjég alól.
A különleges eljárással – amely során forró vízsugárral hatolnának át 800 méternyi jégtakarón, hogy aztán még az alól is 200 méterrel, tehát egy kilométer mélyről vegyenek mintákat – azt próbálják meg kideríteni, hogy mennyire érzékenyen reagálhat a nyugat-antarktiszi jégmező (WAIS) 2 Celsius-fokos globális felmelegedésre. Ehhez a mélyből szereznek üledéket – közölte az Antarctica New Zealand (ANZ) új-zélandi állami intézet.
A vizsgálattal az elképzelések szerint kideríthetik, hogyan viselkedett a jég azokban a régi időkben, amikor a globális hőmérséklet legutóbb olyan magas volt, amennyire az a következő évtizedekben várható. Ezek a geológiai információk megmutathatják, létezik-e a klímarendszerben egy olyan fordulópont, amikor a nagy tömegű szárazföldi jég is elolvad, és ennek hatására nő a tengerszint. Ha ugyanis ez már megtörtént korábban is, akkor az ANZ szerint újra megeshet. Minderre azért lenne kulcsfontosságú választ kapni, mert a gigantikus méretű WAIS elegendő jeget tartalmaz ahhoz, hogy olvadása akár négy méterrel is megemelje az óceánok vízszintjét.
A világ legjelentősebb Antarktisz-kutatóiból álló csapat vezetője Richard Levy, a Wellingtoni Victoria Egyetem munkatársa és Molly Patterson, az amerikai Binghamton Egyetem kutatója. „A vizsgálatok megmutatják majd, mennyire olvadhat meg a nyugat-antarktiszi jégmező, ha nem érjük el a párizsi egyezmény klímacéljait – mondta Levy.
Az előkészítő csapat még novemberben elindul a Scott-bázisról, hogy a Ross-selfjégen át eljusson az úgynevezett Siple Coasthoz, ahol a jég találkozik az óceánnal és lebegni kezd. Miután felállították a fúróállomást, egy nagyobb kutatócsoporttal egészülnek ki, és egészen februárig dolgoznak a furaton, majd további három évig az utómunkálatokon.
Ilyen mélyre még soha senki nem fúrt le az Antarktisz mélyére, a kutatóközpont mérnökei négy év alatt, a világon elsőként fejlesztették ki azt a technológiát, amely képes erre.
