Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Elsőre elképzelhetetlen elképzeléssel állt elő egy holland tudós (Sjoerd Groeskamp) a tengerszintemelkedés elleni küzdelemmel kapcsolatban. A szakember egy olyan gátrendszer kialakításának lehetőségét vetette fel, ami az Északi-tengert választaná el az Atlanti-óceántól, és annak folyamatosan magasodó vízszintjétől megóvva Észak-Közép-Európa alacsonyan fekvő területeit.
MIÉRT IS LENNE SZÜKSÉG A GÁTRA?
A klímaváltozás egyik legjelentősebb kihívása egyes országok számára a tengerszintemelkedés. Egyes becslések szerint 2100-ra a világtengerek átlagos szintje akár 50-80 cm-rel is megemelkedhet! Más előrejelzések ennél sokkal borúlátóbbak ezt az értéket inkább 200 cm-ben határozzák meg. Nem véletlen, hogy az ötlet pont egy holland szakember fejéből pattant ki, hisz Hollandi jelentős részét jelenleg is gátrendszer védi attól, hogy elárassza a tengervíz. Az ország részéről az ad aggodalomra okot, hogy területének jelentős hányada tengerszint alatt, vagy nagyjából 1 méteres tengerszint feletti magasság alatt fekszik. Ugyanakkor tudni kell, hogy a vízszint emelkedése nem csak a Hollandiát érinti. Ez a jelenség az Északi-tenger mentén körülbelül 25 millió ember életére lenne negatív hatással. 
Világszinten viszont sokkal rosszabb a helyzet. Egyes adatok szerint a Föld teljes lakosságának 5%-a (~400 millió fő) él 5 m-es tengerszint feletti magasság alatt. Ebből 140-170 millió ember otthonát 30 éven belül elöntheti a tengervíz. Így például a Maldív-szigetek vagy Tuvalu nagy része az évszázad végére teljesen víz alá fog kerülni. De a Föld többi pontján is hasonló veszély fenyeget: Kínában 90 millió, Indiában és Vietnámban 35-35 millió, Egyiptomban és Indonéziában 20-20 millió, Bangladesben 15 millió, Mianmarban 6 millió ember él csupán 5 m-rel a tengerszint felett.
MI LENNE PONTOSAN A TERV
Sjoerd Groeskamp elképzelései alapján a terv (Northern European Enclosure Dam) két hatalmas gátrendszerből épülne fel, ami együttesen több mint 600 kilométer hosszú lenne. A gátak Skócia és Norvégia között, valamint Franciaország és Anglia között húzódnának, mellyel elzárnák az Északi-tengert az Atlanti-óceántól.
AGGODALMAK A GÁTRENDSZERREL KAPCSOLATBAN
Több megközelítésből is kérdésesnek tartják a gátrendszert, mint megoldás. A gátak összköltségét jelenleg 508 milliárd euróra becsülik, ami a világ eddigi legnagyobb beruházásának számítana. Emellett komoly műszaki-kivitelezési problémákat is le kellene küzdeni. A franciaországi Brest és Nyugat-Anglia közötti szakaszon a tengerfenék átlagosan 85 m mélyen, míg Skócia és a Norvégiai között 127 m mélyen fekszik, de vannak bizonyos pontok a kijelölt nyomvonalon, ahol a mélység a 321 m-t is eléri. métert is eléri. Az építkezéshez elképzelhetetlen mennyiségű építőanyagra lenne szükség. Becslések szerint a gátak alapjának megépítéséhez a világ egy éves homokszükségletét kellene felhasználni. 
Harmadrészt ökológiai problémát is felvet a gát. A gátrendszer megakadályozná, hogy a korábbi viszonyokhoz hasonlóan az Atlanti-óceán sós vize elkeveredjen a folyók szállította édesvizekkel. Ez pedig jelentős hatással lenne a leválasztott terület élővilágára.
OLCSÓBB ÉS HASZNOSABB MEGOLDÁSOK A KLÍMAVÉDELEMMEL SZEMBEN
Érdekes és talán megalapozottabb felvetés, hogy egyáltalán megérné-e létrehozni a gátrendszert. A tengerszint emelkedését kiváltó globális éghajlatváltozás, és a Föld átlaghőmérsékletének folyamatos emelkedése elleni küzdelemnek ugyanis jobb és olcsóbb megoldásai is léteznek. A kulcsszó a megelőzés! A globális hőmérséklet-növekedés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb formája, ha olyan technológiákat alkalmazunk, melyek nem járulnak hozzá az üvegházhatású gázok légkörben való felgyülemléséhez. A károsanyag-kibocsátás egyik fő okozója az energiatermelés, és azzal való rossz gazdálkodás. Erre pedig az eddigi legjobb alternatív megoldást a napelemes rendszerek jelentik, ezek ugyanis tiszta energiát állítanak elő emisszió nélkül.
