A faültetés jó, de nem mindegy, hogyan csináljuk

varos-legszennyezettseg-fa

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

A városok levegőminőségének javítására kézenfekvő opció a faültetés. Az ilyen jellegű megmozdulások hazánkban is igen népszerűek, de egy új kutatás szerint egyáltalán nem mindegy, hogy hova, milyen fát és milyen céllal ültetünk.

A “minél több fa, annál jobb levegő” kijelentés nem igazán helytálló, derül ki a Göteborgi Egyetem kutatásából, amelyről a ZMEScience számolt be részletesebben. A városi levegőszennyezés ellen sokan faültetéssel harcolnak, ami természetesen nem rossz irány, de ha már csináljuk, csináljuk jól. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen fát hova ültetünk, hiszen az egyes fajok más mértékben és más szennyezőket kötnek meg.

A tűlevelűek még télen is tisztítják a levegőt

A légszennyezettségért különböző gázok, apró fémrészecskék és kémiai vegyületek felelősek. A tanulmány most az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogénekre (PAH-ra) fókuszált, amelyek egyik fő forrása a városi közlekedés. A kutatók 11 fafaj leveleit vizsgálták, hogy milyen mértékben képesek megkötni ezeket.

- Az elemzések azt mutatják, hogy a különböző fafajok eltérő mértékben kötik meg a szennyezőket - összegezte Jenny Klingberg, a tanulmány szerzője. - A tűlevelűek általában több gáz halmazállapotú PAH-t kötöttek meg, ráadásul ezeknek nagy előnyük, hogy télen is képesek a “légtisztításra”, amikor a szennyezettség mértéke magasabb.

Ugyanakkor a széles levelekkel rendelkező fák is előnyösek, hiszen a nagy felületen könnyebben tapadnak meg a részecskék. A kutatás arra is rámutatott, hogy a levelek nem bontják le a szennyezőket, így fennáll a veszély, hogy amikor lehullanak, a káros anyagok a talajba jutnak. Ezt a jelenséget azonban ebben a tanulmányban nem vizsgálták.

A fotoszintézist nem befolyásolja a szennyezettség

- Úgy tűnik, hogy a szennyezők nem befolyásolják a fotoszintézist - mutatott rá Håkan Pleijel, a tanulmány egy másik szerzője. - A levelek klorofilltartalma ugyanolyan magas volt Göteborg legszennyezettebb területein, mint a tisztább levegőjű részeken. 

Azt azonban a kutató hozzátette, hogy ez a rosszabb levegőjű városokban másként lehet. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a légszennyezettség mérséklése érdekében gondos várostervezésre van szükség, amely nemcsak a fák megkötő képességét, hanem egyéb funkcióit és előnyeit is figyelembe veszi.