Éghajlatváltozás: a megkerülhetetlen jelenség

Bár sokan nem foglalkoznak vele napi szinten, mégis mindennapjaink részét képezi a klímaváltozás. Hazánkban csak időnként érezzük ennek közvetlen hatását bőrünkön, de a híradókban és tudósításokban láthatjuk, hogy bizony az időjárás igen szélsőséges jelenségeket produkál világszerte. Ennek pedig számos negatív következménye van az állat- és növényvilágra, de még az emberiségre nézve is. Jelen írásunkban bemutatjuk, hogy mit is jelent pontosan a klímaváltozás, milyen jelei vannak, és azt is, hogy miért fontos az ellene való küzdelem.

A KLÍMAVÁLTOZÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENSÉGEIK

Még mielőtt a jelenleg is zajló globális klímaváltozást kezdenénk boncolgatni azt tudnunk kell, hogy a bolygó már több alkalommal is átélt ilyen jellegű folyamatot. A probléma viszont az, hogy ezek a változások korábban igen hosszú idő (évezredek) alatt mentek végbe, a jelenleg zajló globális felmelegedés viszont néhány évtized eredménye. Az éghajlatváltozást kiváltó okokat 3 részre oszthatjuk:

• az éghajlati rendszer belső ingadozásai,
• természetes külső tényezők,
• antropogén hatások.

Az éghajlati rendszer belső szegmensét a légkör, a szárazföldek, az óceánok, a bioszféra és a szilárd víz, azaz a krioszféra alkotja. Ebben a rendszerben bizonyos változékonyság minden külső hatás nélkül is végbe tud menni. Globális szinten általában ez a változás azonban csupán néhány tized fokos változást tud eredményezni. E rendszer változásának egyik legszembetűnőbb példája az El-Niño jelenség, amely egy 3-7 évente ismétlődő jelenség, ami a perui partok mentén a hideg áramlást időnként meleg áramlattá alakítja át. Az El-Niño ellentéte, a La-Niña, ami hasonló, de fordított, vagyis az átlagnál alacsonyabb vízhőmérsékletet eredményez. A természetes külső tényezők az elmúlt évszázadokban is jelentősen befolyásolták a globális klímát. Hatásuk azonban egyre inkább másodlagossá válik. Ilyen külső tényező például a Naptevékenység (a napsugarak időbeli ingadozása, napkitörések), a napállandó fluktuációja (a Földet érő egységre vetített energia változása), valamint a vulkánkitörés. Utóbbi hozza talán a legszembetűnőbb változásokat. A vulkánok kitörésük során kén-dioxid és más szilárd anyagokat bocsátanak a levegőbe, melynek következményeként sokszorosára nőhet a légkör aeroszol-koncentrációja. Ez megakadályozza, hogy a Föld felszínét a megszokott napsugárzás érje, így akár kis jégkorszakokat is okozhatnak. Az egyik legjelentősebb és jelenleg is problémát okozó tényező az antropogén hatás, vagyis az emberi tevékenységek okozta üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) légköri felszaporodása. Az emberiség fejlődésével drasztikusan emelkedik a károsanyag-kibocsátás is. Ez pedig azt eredményezi, hogy a Föld hőmérséklete magasabbra emelkedhet, mint a történelem során valaha. Mindezért bizonyítottan a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és a halogénezett szénhidrogének felelnek elsősorban. 

A KLÍMAVÁLTOZÁS JELEI AZ ELMÚLT ÉVSZÁZADBAN

A jelenleg is zajló klímaváltozás tehát azért is érdekes, mert a belső és külső tényezők mellett már belépett az ember is, mint éghajlatalakító-szereplő. Vizsgálatok is igazolják, hogy az elmúlt 50-100 évben az összes kontinensen tapasztalt egyértelmű melegedés csak az üvegházgázok antropogén kibocsátásával magyarázható. A tudósok az emberiséget, mint beavatkozó tényezőt az ipari forradalomtól nevesítik. Ekkor ugyanis óriási lendületre kapott a fejlődés, viszont ennek alapját a fosszilis tüzelőanyagok minél intenzívebb használata szolgáltatta. Bár napjainkban egyre inkább térünk át az alternatív, vagy kevésbé környezetszennyező energiahordozók használatára, még számos olyan ország van, amely számára a szén és egyéb szénhidrogének jelentik a gazdaságuk „üzemanyagát”. Szakértők szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt szükséges tartani, sőt az emberiségnek törekednie kell arra, hogy ez az érték inkább 1,5 °C legyen. A globális átlaghőmérséklet emelkedése jelenleg nagyjából 1 °C-os emelkedést mutat az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.  Bár ez az érték nem tűnik soknak, mégis bizonyított, hogy emiatt a változás miatt tolódik el egyre inkább a szélsőségek felé a korábban „normálisnak” tartott éghajlat. A globális klímaváltozás, ahogy a megnevezése is jelzi nem lokálisan fejti ki hatását, az a bolygó minden pontján érzékelhető. Az éghajlatváltozást saját bőrünkön is tapasztalhatjuk nap mint nap, amikor környezetünkben heves viharok, áradások, rendkívüli hőhullámok, aszály és erdőtüzek csapnak le, nem is beszélve a folyamatos jégolvadás okozta tengerszint emelkedésről. Ezek pedig nemcsak az élővilágban okoznak pusztítást, hanem emberéleteket is követelnek! Azért is kiemelten fontos, hogy legfeljebb 2 °C (inkább 1,5 °C) alatt tartsuk a globális átlaghőmérsékletnél tapasztalt felmelegedési értéket, mert ezek jelentik a visszafordíthatatlansági küszöböket (tipping points), amelynek átlépésével a bolygó számtalan pontján katasztrofális következmények következhetnek be. Vagyis ezek olyan értékek, amelyek átlépésével az éghajlatváltozás bizonyos hatásai már nem kerülhetők el, nem állíthatók meg, még abban az esetben sem, ha azt követően sikerülne csökkenteni az átlaghőmérsékletet. Ilyen jelenség lenne például a grönlandi és antarktiszi jég teljes olvadása.

FELLÉPÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímavédelem nem elsősorban állami érdek és feladat, hanem az emberiség közös ügye. Vagyis az éghajlatváltozás elleni küzdelemben éppen olyan fontos szerep jut az országok vezetésének, mint a gazdasági szféra szereplőinek, vagy a lakosságnak. Az egyes nemzetek saját forrásaik felhasználásával és jogi szabályozással képesek hatást gyakorolni a pozitív változásokra. Az egyes országok szövetséget, egyezményeket tudnak kötni annak érdekében, hogy közös erővel lépjenek fel a bolygót sújtó negatív hatások ellen. Talán az egyik legismertebb és legfontosabb nemzetközi éghajlatvédelmi fellépésnek a Párizsi egyezmény tekinthető, amelynek fő fókuszában az ÜHG-k kibocsátásának korlátozása áll. Az egyezményben minden ország maga határozza meg miként, és milyen mértékben járul hozzá az emisszió csökkentéséhez, hogy enyhíthesse a globális felmelegedést. Ahogy fentebb említésre került a kibocsátás csökkentéshez nem csak a nemzetek járulhatnak hozzá, a vállalati és társadalmi szféra is ki tudja venni a részét a klímavédelemben. Az üzemeknek és a háztartásoknak a modern technológiáknak köszönhetően már lehetőségük van arra, hogy viszonylag alacsony befektetéssel elérhessék a zéró kibocsátást. Fontos az is, hogy ez a két szegmens felhagyjon energiapazarló magatartásával, és olyan fejlesztéseket hajtson végre, amivel realizálhatja energiafelhasználását.

A KLÍMAVÁLTOZÁST VISSZAFOGÓ LEGJOBB TECHNOLÓGIA

A klímaváltozás elleni harc szükségszerűvé tette, hogy az emberiség komoly kutatásokat is folytasson az ellene való védekezésben, a folyamatok megállítása, vagy visszafordítása érdekében. Ahogy a korábbi fejezetben is említettük, az egyik legnagyobb emberi környezetszennyező tevékenység az energiatermelés. Ezen a területen azonban már történtek jelentős előrelépések, amelyek lehetővé tették az energia károsanyag-kibocsátás mentesen történő előállítását. Az energiatermelésben egyre nagyobb szerepet kapnak például a napelemes rendszerek. Ez a technológia mind háztartási (HMKE), mind nagyobb közösségi (napelemparkok) szinten lehetővé tudja tenni azt, hogy emisszió nélkül, egy kifogyhatatlan alapanyagra építve állíthassuk elő szükségleteink kielégítésére a megfelelő mennyiségű energiát.

A napelemes technológiát ennek ellenére sok, megalapozatlan kritika is éri. A legyártásához ugyan sokféle alapanyag szükséges, ami mint minden egyéb gyártói tevékenységnél kibocsátással jár. Ugyanakkor a napelemek egyik nagy előnye, hogy több évtizeden át garantálni tudják a hibamentes működést, amivel az előállításuk során használt energiát és keletkező károsanyag-kibocsátást többszörösen is megspórolják. A másik kritika, ami a napelemeket gyakran éri az a környezetre gyakorolt melegítő hatás. Mint tudjuk a napelemek felülete általában fekete vagy kékes színű. Ez, mint minden sötét felület esetében magával hozza azt a jelenséget is, hogy a napsugarak elnyelődésével felmelegszik a felszínük, amit a környezetbe sugároznak ki. Ez a melegítő hatás azonban elenyésző ahhoz képest, amit a globális klímaváltozás okozta hőhullámok tudnak okozni. Továbbá gondoljunk csak bele abba is, hogy a sötétebb tónusú tetőfelületek is éppúgy felmelegednek, sugározva ezzel a hőt a környezetbe akkor is, ha van rajtuk napelem, ha nincs. Jelentős problémát csupán az okozna, ha a napsütésben bővelkedő sivatagok felületének döntő részét napelemmel borítanánk, de ennek fizikális korlátai is vannak, így ez a veszély nem fenyeget. Többen bírálják még az egyik legújabb napelemes alkalmazási területnek számító úszó napelemparkokat, pedig ez a technológia csak kibővíti a hasznosítási lehetőségeket. A vízen lebegő napelemes rendszerek nem zavarják meg az élővilágot, sőt biztosítják, hogy az alattuk elhelyezkedő vízfelület ne melegedjen túl, és ne induljon be az algásodás. A vízre történő telepítés a napelemeknek is jó, hiszen természetes módon biztosított a hűtés, vagyis a túlmelegedés elleni védelem. A napelemek, valamint a mesterséges és természetes állóvizek így tehát egy rendkívül jó szimbiózist tudnak alkotni. Számos kutatás bizonyította már, hogy a napelemes rendszerek jelenthetik az egyik legjobb megoldást a klímaváltozás elleni harcban, valamint bizonyítottan ez az egyik legolcsóbb módja napjainkban az energia előállításának. Éppen ezért a kritikák és tévhitek ellenére is dinamikusan növekszik számuk és beépített teljesítményük.

ÖSSZEGZÉS

A Föld klímája tekintetében drasztikus változást okozna, ha a háztartások többsége, vagy akár egész városok energiaszükségleteiket napenergiából biztosítanák. Ezzel ugyanis szükségtelenné válnának a nagy környezetszennyező, szénalapú erőművek működtetése. Sőt a napelemes rendszerek akár az elektromos járművek töltéséhez is elegendő energiát képesek megtermelni, amivel nemcsak az energiatermelési, hanem a közlekedési szegmens is kizöldíthető lenne. Szerencsésnek mondható, hogy a klímaváltozás ellen számos ország fellépett már, és közép- és hosszú távon is olyan klímacélokat tűzött ki, amit elérve megállítható lehet a globális felmelegedés. Így tett Magyarország is, aki az állami energiahatékonyságot növelő fejlesztések mellett a lakossági beruházásokat is ösztönözni kívánja a különböző támogatási rendszerekkel. Jelenleg az egyik legnépszerűbb lehetőség az Otthonfelújítási Támogatás, ahol a gyermeket nevelő háztartások akár 50%-os visszatérítést is kaphatnak napelemes rendszerükhöz, de a közeljövőben megjelenő Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter által bejelentett, szintén napelemes rendszerek kialakítását lehetővé tevő, vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázat is ígéretesnek tűnik.