Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Bármennyire is forradalminak tűnik manapság az építőipar, jelenleg a világ szén-dioxid-kibocsátásának közel 40%-áért felelős, amelynek 11%-a az építőanyagok, például acél, cement és üveg gyártásából származik. A riasztó statisztikákra reagálva a kormányok több cselekvési tervet vezettek be a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása és a fenntartható környezet biztosítása érdekében – tudósít az archdaily.com.
Az 1,5°C-os globális felmelegedés alapvetően elkerülhetetlen a következő évtizedekben. A kérdés most az, hogy a világ képes-e megakadályozni a további, pusztítóbb 2°C-os, vagy ami még rosszabb, 3°C-os felmelegedést. Ahhoz, hogy a tervezett másfél fokon tartsuk, a meglévő épületeket energiafelhasználásuk tekintetében 2050 előtt utólag nulla kibocsátásúakra kellene átépíteni, továbbá 2030-ra minden új épületnek meg kell felelnie az új nettó nulla szabványnak.
Bár sok előrelépés történt a technológiai fejlesztések, a tervezési stratégiák és koncepciók, valamint az építési folyamatok révén, ma a fejlett országokban az épületek jóval kevesebb, mint egy százalékát tervezik és építik a nettó nulla szabvány szerint. Szerencsére az ütem változik. Az USA-ban Kalifornia állam, illetve az Európai Bizottság is kötelezővé tette a nettó nulla értékű építést, ami várhatóan több százezer új és utólag átalakított épületet jelent az elkövetkező években.
Ezenkívül 2020-ig 28 nagyváros, köztük New York és Washington, a kolumbiai Medellín, valamint Fokváros és Johannesburg Dél-Afrikában, amelyek több mint 125 millió lakost képviselnek, elkötelezték magukat a nettó nulla építési cél mellett 2050-ig.
Emellett az építészeknek, kereskedelmi és lakossági fejlesztőknek, lakásépítőknek és építőipari termékek gyártóinak is sokkal többet kell tenniük mindezek érdekében. A nettó nulla átalakítás egyik kulcsfontosságú alapja – a fotovoltaikus (PV) panel – világszerte történő elterjedése a háztetők között. A tetőtéri napelem – vagy a lakossági megújuló energiatermelés bármely más formája – valójában csak az egyik összetevője annak, hogy egy családi házat, társasházat vagy lakóközösséget nettó nullának vagy energia-pozitívnak tekinthessünk, ami a több energiát termelő épületekre utal, mint amennyit felhasználnak.
Az otthonokat teljesen villamosítani kell, kiküszöbölve a szén, az olaj és a gáz használatát kazánokban, kemencékben és kályhákban, amelyek a kültéri mellett a belső levegőt is szennyezik. Az energiafelhasználás további csökkentése érdekében az épületekben alacsony költségű és fogyasztású készülékeket, jó szigetelést és energiahatékony ablakokat kell beépíteni.
Mérsékelt éghajlaton a passzívházi technikák a fűtésből, hűtésből és szellőztetésből származó jelentős energiamegtakarítás elérésére is használhatók. A „passzívház” kifejezés olyan technikák összességére utal, amelyek lényegében egy házat, bérházat vagy kereskedelmi épületet légmentesen záródó hajóvá varázsolnak, amely télen nem engedi ki a hőt, és nyáron nem igényel nagy hűtést.
A trópusi és szubtrópusi éghajlatú fejlődő országokban, amelyeknek az elkövetkező évtizedekben egyre veszélyesebb forrósággal kell szembenézniük, a házakat, lakóparkokat és egyéb épületeket hűvösebbre lehet tervezni, de anélkül, hogy növelnék a légkondicionálók energiafelhasználását. Néhány bevált stratégia a mély verandák és túlnyúlások, amelyek csökkentik a belső tereket felmelegítő napfény mennyiségét; termikus tömegű szerkezetek, amelyek elősegítik a hő elvezetését a belső terekből; és maximalizálják a légáramlást, ami növeli a szellőtől való függést.
Az innovációnak a nettó nulla értékű épületek építési módjában is el kell jönnie. Az építészeknek, a nagyobb fejlesztőknek és lakásépítőknek, valamint a termékgyártóknak ösztönözniük kell az épületelemek szabványosítását, valamint azt, hogy az alkatrészek hogyan integrálhatók a fotovoltaikus panelekkel és az energiagazdálkodási rendszerekkel. A nettó nulla értékű épületelemek helyi előregyártása felgyorsíthatja az építési folyamatot, ezáltal csökkentve a munkaerőköltségeket. Ugyanakkor az épületelemek helyi gyárakban történő előregyártása több jól fizető zöld munkahelyet teremt, és elősegíti a gyártási infrastruktúra újjáélesztését. Az alkatrészek helyi anyagokból történő előállítása az anyagok szállításából származó károsanyag-kibocsátást is csökkenti.
Minél több nettó nulla és energia-pozitív épület működik szabványos alkatrészkészletként, annál gyorsabban csökkenthetjük ezen épületek építési idejét és költségeit, így könnyebben bővíthetők a fejlett és fejlődő országokban.
(Forrás: archdaily.com Fotó: Kísérleti zöld projekt Indiában; forrás: indiangovtscheme.com)
