Már a zöldfalak is 3D-nyomtatással készülnek

3d-nyomtatassal-keszulnek-a-zold-falak

Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!

A városi zöldfelületek bővítése bár fontos, de nem egyszerű feladat. A beépítettség és közműhálózat miatt nem lehet csak úgy fákat ültetni a végtelenségig, a Virginiai Egyetem innovációja azonban lehetővé teszi, hogy ennek ellenére is növelni lehessen a növényzettel borított felületek nagyságát.

A 3D-nyomtatást ma már széles körben alkalmazzák a legkülönfélébb célokra. A Virginiai Egyetem kutatói például vetőmagokkal beoltott talajból készítettek a technológia segítésével olyan innovatív és fenntartható 3D-s struktúrákat, amelyek alkalmasak növénnyel borított falak és tetők létrehozására. Az ilyen zöldfalaknak számos előnyük van,  egyrészt természetes szigetelőként működnek, de emellett védenek a beázástól, és zöldfelületet biztosítanak a beporzóknak és más állatoknak - és természetesen az embereknek is.

Növényekkel borított 3D-s struktúrák

Az épületek szerves részét alkothatják majd

Zöldfalak persze már vannak, de amiben a Virginiai Egyetem kutatói újat tudtak mutatni az az, hogy ezek a 3D-s struktúrák természetes anyagból készülnek. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a zöldfelületek az épület szerkezetébe integrálódjanak, annak szerves részét képezzék, és ne csak a felületére helyezzék rá.

- Mindig az adott helyről származó talajjal és növényekkel dolgozunk, amit vízzel keverünk össze - magyarázta az eljárást Ehsan Baharlou, a kutatás egyik résztvevője. - Elektromosságot csak az anyagok mozgatásához és a szivattyú működtetéséhez használunk a nyomtatás során.

A kutató hozzátette, hogy akkor sincs baj, ha az elkészült darab nem megfelelő minőségű, hiszen azt újra tudják hasznosítani a következő nyomtatásnál. Az eljárás során kifejezetten olyan magvakat oltanak a talajba, amelyeknek vízigénye kicsi.

A nyomtatásnál alig használnak elektromosságot

Képes tárolni a kibocsátott szén-dioxidot

A csapat reméli, hogy ez a nyomatási technológia fontos szerepet fog játszani abban, hogy az épületek karbonsemlegessé váljanak. Ez amiatt lehetséges, mert egy olyan aktív ökológiai rendszert hoznak létre, amely képes tárolni a kibocsátott szén-dioxidot a fotoszintézisnek köszönhetően.

Az első prototípusok hengeresek voltak, majd komplexebb struktúrák felé fordultak, így például kupola alakú talajszerkezetet is nyomtattak. A cél most egy többoldalú szerkezet megalkotása.

A hengeres forma után a kupola alakú talajszerkezettel próbálkoztak a kutatók

(Forrás: yankodesign.com)