Elindult az új Otthonfelújítási program! Minősítsen elő!
Aki sétált már mezítláb a homokban, az tudja, hogy az apró szemek kimondottan forróra tudnak felmelegedni - a homok ugyanis remek energiatároló. Adódik a kérdés, hogy ezt a tulajdonságát vajon nagyobb mértékben is ki lehet-e használni, például a megújuló forrásokból származó többletenergia tárolására? A finnek erre biztosan igent mondanának.
A megújuló forrásokból származó energiára egyre nagyobb szükség van, nemcsak a klímaváltozás kordában tartása, hanem a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt is. Napelemeket és szélturbinákat viszonylag könnyű telepíteni, és rácsatlakoztatni az elektromos hálózatra, az általuk termelt többletenergia tárolása viszont már nagyobb kihívás elé állítja a szakembereket.
Az nem titok, hogy a megújuló forrásokból származó energiamennyiség folyton változik. Ha süt a nap, vagy fúj a szél, akkor sok energia termelődik. Ha az idő felhős, vagy éppen csak egy kis szellőcske fújdogál, akkor minimális energiamennyiség termelődik. Ez természetes, viszont az energiahálózat nem tud mit kezdeni vele. A rendszernek nem tesz jót sem az, ha túl sok, sem az, ha túl kevés az energia. A szélsőségek kiegyensúlyozása miatt van szükség a szél- és napenergia tárolása.
Gyakorlatban ezt nem olyan könnyű megvalósítani, nem lehet bezárni az energiát egy dunsztosüvegbe, és elővenni, amikor szükség van rá. Kézenfekvő megoldás az akkumulátorok használata, de ezeknek is megvannak a maguk hátrányai: drágák, és előállításuk ökológiai lábnyoma is elég nagy.
Finn mérnökök azonban találtak egy olyan megoldást, ami olcsóbb, és kisebb környezeti terheléssel jár - homokban tárolják el az energiát. Ehhez nekik nem a homokos tengerpart, hanem egy 100 tonnás, az építkezéseknél használt homok tárolására szolgáló siló adta az ötletet.
A Polar Night Energy nevű cég már el is készítette az első ilyen silóhoz hasonló szerkezetet, amely a környék távfűtését biztosító Vatajankoski erőmű területén kapott helyet. A berendezés működése viszonylag egyszerű: a szélturbinákból- és napelemekből származó elektromos árammal felmelegítik a homokot, amelynek hőmérséklete így az 500 fokot is elérheti. A rendkívül jó hőtartó képességének köszönhetően a homok akár hónapokig képes fenntartani ezt a hőmérsékletet.
Amikor a szükség úgy hozza - tehát amikor beköszönt a hideg, hosszú tél -, ezzel az eltárolt energiával az erőműben felmelegítik a vizet, amit aztán a távfűtőrendszeren keresztül a lakások, középületek fűtésére használnak fel.
Igaz, a technológia ígéretes, de lehet még fejleszteni. Kérdés, hogy alkalmazható-e nagyobb léptékben is, illetve, hogy nemcsak hőt, hanem elektromos áramot is képesnek lesznek-e kinyerni a homokból. Elviekben ez is lehetséges, azonban a hatékonyság jelentősen lecsökken, ha a víz felfűtése helyett az elektromos hálózatba termelik vissza az energiát.
(Szöveg és kép forrása: bbc.com)