Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Alig látszik véget érni a modern idők legnagyobb járványa, Európa máris új válságot él át. Amelynek elsőre talán nem is gondolt részeként az ukrajnai konfliktus több területen kihívások elé állítja például a hulladék- és újrahasznosító ipart is.
Mindenekelőtt Ukrajna szenvedésének vagyunk tanúi, de az orosz invázió gazdasági és logisztikai fejfájást is okoz, és súlyos mellékhatásokkal is jár, amelyek mértékét egyelőre nem is látjuk. Több más iparághoz hasonlóan egyensúlyhiányt teremt például számos hulladék- és újrahasznosító szolgáltató számára Európa-szerte. Ebbe ugyan az ipar már a covid idején is belekóstolt, de a tavalyi kihívások mostanra több területen is felerősödtek, és hozzájárulnak az európai hulladékpiacok további bizonytalanságához – elsősorban a következő tényezők miatt:
Hulladékhiány alapanyagként
A hulladékipar az elsők között veszi a jelzéseket a társadalom jelentős gazdasági változásáról. A háztartások fogyasztása és az üzleti szektor termelési szintje közvetlenül befolyásolja az összes hulladék mennyiségét. Ezek ugyan mindig változnak, de a most tapasztalható jelentős csökkenés a fenntartható anyag-újrahasznosítás és energia-visszanyerés alapanyaghiányához vezet.
Jó példa erre a faellátás. Oroszország régóta jelentős fa- és bioapríték-szállító a panel- és papíripar, valamint a faaprítékot tüzelőanyagként használó Waste to Energy (WtE)-üzemek számára. Az új szankciókkal ez az export szinte az egyik napról a másikra leállt. Az európai hulladékpiacon már a háború kezdete előtt hiányzott a hulladék fa, ami növeli az árakat, az üzemek pedig rendes fa elégetésével kompenzálják a háztartási és kereskedelmi hulladék hiányát.
Sofőrhiány, megnövekedett szállítási költségek
Mintha nem lenne eleve elég kihívás a közlekedési ágazat számára Európában, a háború a kontinens szállítási kapacitását is érinti. Ettől a hulladékipar másokhoz hasonlóan szenved. A sofőrök akut hiánya csökkenti a szállítási kapacitást, és amikor sok ukrán sofőr most hazatér, ez a kihívás fokozódik.
Rövid időn belül megduplázódott a hajóüzemanyag ára, a közúti közlekedésben a gázolajé pedig soha nem volt magasabb. Ez a többletköltség hozzáadódik a szállítási árakhoz, ami súlyosan érinti az árérzékeny hulladékipart.
Ugyanakkor az orosz ömlesztettáru-szállítók kilépnek az ellátási láncból, ami szintén korlátozza a tengeri szállítás kapacitását. A vasút jelenleg nem tudja kompenzálni ennek a hiányát.
Meredeken emelkedő energiaárak
A villamos és fosszilis energia ára szorosan összefügg, és bár a gáz még mindig Oroszországból áramlik Európába, a háború számos iparági szereplő működési költségeit jelentősen megnövelte. A rendkívüli áramárak több karton- és papír-újrahasznosító (RCP) üzemet már a termelés átmeneti leállítására kényszerítenek.
Kiszámíthatatlan piac
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS) is érinti az ukrajnai háború. Február 3-án a kvóták tonnánként 94 euróért kerültek forgalomba. Ukrajna március 7-i invázióját követően ez 58 euróra zuhant, jelenleg visszaemelkedett 80 euróra.
Az azonnali kereskedésre épülő hulladékpiac az árak gyors változásával kiszámíthatatlanná válik. A hosszú távú és kiszámítható piaci feltételekhez szokott energia-visszanyerő üzemek számára az ingadozó árak és az átállási díjak is kihívást jelentenek. A határokon átnyúló hulladékszállítás hosszadalmas engedélyeztetése tovább növeli azt a bizonytalanságot, amellyel sok szereplő szembesül idén tavasszal.
Ha az ukrajnai háború bármire is megtaníthat bennünket, az az, hogy az egész értéklánc gyorsan sebezhetővé válik, amikor a piaci mechanizmusok, a kibocsátási kvóták és egyéb szabályozások mellett előre nem látható változások érik. A széles körű nemzetközi együttműködés – az alapanyagokhoz való könnyebb hozzáférés Európa-szerte – csökkentené a kockázatokat, és a jövőbeni válsághelyzetekben egy stabilabb hulladékpiac felé nyitna.
(Forrás: recycling-magazine.com; fotó: Geminor)
