Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Végtelen formában, olcsón előállítható és strapabíró. Többek között ezért olyan elterjedt és ezért válnak meg tőle nehezen a nagyvállalatok.
Amennyi előny, annyi hátrány szól a műanyag mellett, ezért nem feledkezhetünk meg arról a fegyvertényről, hogy hatalmas veszélyt jelent az élőkörnyezetre. Alig néhány perc kutatómunka után rengeteg adatot találunk a műanyagiparról. Felfoghatatlan mennyiségben állítanak elő biológiai úton lassan lebomló anyagot szerte a világban. Csak, hogy néhány példát említsünk:
- Magyarországon 2015-ben több mint 1,6 millió tonna műanyagot gyártottak, míg világszinten 300 millió tonnát.
- Az Európai Unióban 24 millió tonnát csak csomagolásra használnak fel.
- Mindennek jó esetben 10%-át hasznosítják újra, a többi hulladék, és a becslések szerint évi több százezer tonnányi kerül a környezetbe.
A tömeggyártás az 1930-as évektől datálható. Kezdetben valóságos csodaként tartották számon az anyagot, ami hamar felváltotta a fát, a fémet, az üveget - gondoljunk a Coca Cola történetére -, de beszivárgott a gyógyszer-, az élelmiszer-, az autó- és az építőiparba is. A műanyag feltalálásakor azonban még senki sem sejtette, hogy milyen káros hatásokat idéz elő az új vívmány a XXI. században. Mire a felismerés státuszába lépett a világ, az anyag okozta károk elhatalmasodtak. Így beszélhetünk ma mikroműanyagról, ami megtalálható a talajban, a vízben és a levegőben. Ennek oka, hogy a környezetbe kikerült műanyaghulladékok döntő többsége nem bomlik le, hanem apró részekre esik szét. A méretcsökkenés ellenére a műanyag nem szűnik meg, csak láthatatlanná és veszélyesebbé válik, mint előtte. Mikroműanyagnak hivatalosan az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő darabokat nevezzük. A jelenség kockázatairól a cikk sorozat II. részében írunk bővebben.
