Vízben tárolják az energiát a svájci Alpok vonulatai között

a-svajci-alpok-csucsai-kozott-helyezkedik-el-az-energiatarolo-rendszer

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

A svájci Alpok égbetörő csúcsainak ölelésében két tó terül el egymás mellett. A kép festői, azt gondolhatnánk, hogy a természet nem is alkothatott volna szebbet. Ezt azonban nem a természet alkotta, hanem az ember. A két tó valójában két víztározó, amelyek most már akkumulátorként is működnek, és a megújuló energiaforrások hasznosítása terén mérföldkőnek számítanak.

Az ma már nem kérdés, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben a megújuló energiaforrások hasznosítása kiemelt fontosságú. Az viszont kérdés, hogy az így termelődő energiát milyen formában lehet tárolni. Léteznek különböző megoldások a homokban való raktározástól kezdve a levegő összesűrítéséig, a svájciak pedig legújabban a vizet használják erre a célra.

Megérett a 14 évig tartó fejlesztés gyümölcse

A svájci Alpok csúcsai között, Valais kantonban múlt hónapban kezdte meg működését a Nant de Drance névre keresztelt szivattyús-tározós vízerőmű, amely képes akár annyi energiát tárolni, mint 400 ezer elektromos autó akkumulátora. Hosszú út vezetett el odáig, hogy a meglévő két víztározó elláthassa új szerepét. Egészen pontosan egy 14 évig tartó út volt ez, amely során a felső tározó vízszintjét 21,5 méterrel megemelték, hogy több vizet fogadjon be, ezáltal több energiát termeljen. A föld alatt pedig egy csaknem 17 kilométer hosszú alagútrendszert alakítottak ki, hogy az építkezéshez szükséges anyagokat a helyszínre szállítsák.

Egy ilyen nagy volumenű munkának természetesen a költsége is jelentős, ez a projekt 2 milliárd dollárból valósult meg, viszont kiemelt jelentőségű lesz az európai energiahálózat stabilizálásában, amelyben a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányban vannak jelen.

- Gyakorlatilag egy kapcsoló megnyomásával a rendszer az energiatárolásról át tud állni a termelésre - mondta Robert Gleitz, a Nant de Drance igazgatótanácsának tagja. Ez pedig úgy lehetséges, hogy amikor sok energia áll rendelkezésre, akkor az alsó tározóból a felsőbe szivattyúzzák a vizet, amikor pedig áramra van szükség, megfordítják a folyadék áramlásának irányát, hogy a lezúduló víz meghajtsa a turbinákat.

A rendszer a villamoshálózatból vételezett energiamennyiség 80 százalékát vissza is termeli, és nagyjából 20 óra tartalék energiát tárol.

Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
A svájci Alpok között bújik meg az erőmű
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
A svájci Alpok között bújik meg az erőmű
Épül a Nant de Drance
Épül a Nant de Drance
Meglévő technológia továbbfejlesztett változatban

Szivattyús-tározós vízerőművek egyébként már több mint 100 éve léteznek, az elsőt éppen Svájcban adták át 1890-ben. Ezek azonban még teljesen más elven működtek, mint a Nant de Drance. Korábban az ilyen erőműveket folyókra telepítették, gátakat építettek hozzá, ami azonban negatív hatással volt a környezetre és az élővilágra is.

- A gátépítések ideje hamarosan lejár, a modern projektek a zárt rendszerű erőműveket részesítik előnyben - fejtette ki véleményét Andrew Blakers, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora. Hozzátette, hogy a zárt rendszerek azért is jobbak, mert viszonylag kis helyet igényelnek ahhoz képest, hogy mennyi energiát termelnek. Példaként említette, hogy egy 2 km2-nyi elárasztott területre telepített erőmű a megfelelő tárolási megoldással 24 órán keresztül képes ellátni egy 1 millió lakosú várost árammal.

Fontos mérföldkő a klímasemlegesség felé vezető úton

Európa komoly célokat tűzött ki maga elé: az első klímasemleges kontinens szeretne lenni. Éppen ezért, amíg 2020-ban a teljes energiatermelés mindössze ötöde származott megújuló forrásból, 2030-ra ezt az arányt 40-45 százalékra emelnék. Ehhez viszont kellenek a nagy kapacitású tárolórendszerek. Az Európai Energiatárolási Szövetség számításai szerint 2030-ra a tárolási kapacitásnak 200 GW-ra kell emelkedni, ami a négyszerese a jelenlegi értéknek - Nant de Drance üzembe helyezése éppen ezért bír hatalmas jelentőséggel.

A szivattyús-tározós erőművek természetesen nemcsak az európai hálózatot tudják stabilizálni, hanem az egész világon alkalmazhatók. Blakers és csapata csaknem 600 ezer olyan helyszínt azonosított, ahol ilyen rendszer létesíthető. Ha a potenciális helyszínek már csak 1 százalékán megvalósulna a fejlesztés, az elég lenne a világ energiatárolási kapacitásának kielégítésére.

- Remélem, hogy a klímaválság súlyosbodásával Európa ki fogja használni a szivattyús-tározós erőművekben rejlő lehetőségeket - hangsúlyozta Robert Gleitz. - A tiszta energia hasznosítása felé vezető úton Nant de Drance egy komoly mérföldkő.

(Szöveg forrása: edition.cnn.com, képek forrása: nant-de-drance.ch)