Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A napelemek lényegesen olcsóbbá váltak az elmúlt években, így egyre többek számára váltak elérhetővé világszerte. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a világ háztetőinek csak 50%-át kellene napelemekkel lefedni ahhoz, hogy kielégítsük a glóbusz teljes éves villamosenergia-szükségletét.
A tetőtéri napelemek ma akár a harmadába kerülnek, mint 2010-ben, emiatt egyre vonzóbbak a háztartások és vállalkozások számára, amelyek csökkenteni szeretnék szénlábnyomukat és függőségüket a villamosenergia-hálózatoktól.
De elég-e a tetőfelület ahhoz, hogy megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát állítson elő mindenkinek, akinek szüksége van rá? Tehát nem csak a saját házzal (háztetővel) rendelkezőknek, hiszen ma világszerte körülbelül 800 millió embernek nincs megfelelő hozzáférése az elektromos áramhoz.
A Nature Communications című lapban megjelent hiánypótló tanulmány globális értékelést mutat be arról, hogy hány tetőtéri napelemre lenne szükség ahhoz, hogy elegendő megújuló energiát termeljünk az egész világ számára – és hogy hová kellene ezeket elhelyezni. A szerzők megállapították, hogy a világ háztetőinek csak a felét kellene napelemekkel lefednünk ahhoz, hogy elegendő villamos energiát termeljünk a világ teljes éves szükségleteinek kielégítéséhez.
Ehhez egy olyan programot terveztek, amely több mint 300 millió épület adataival 130 millió km² területet elemezett – a bolygó szinte teljes földterületét. Ez azt becsülte meg, hogy mennyi energiát lehetne előállítani az összesen 200 ezer négyzetkilométernyi háztetőkből, amely nagyjából megegyezik az Egyesült Királyság területével.
Ezután kiszámították e háztetők elektromos termelési potenciálját földrajzi elhelyezkedésük alapján. A magasabb szélességi körökön, például Észak-Európában vagy Kanadában épült házak potenciálja akár 40%-kal is eltérhet a téli és nyári napsütésben mutatkozó nagy különbségek miatt. Az Egyenlítőhöz közelieké azonban csak 1%-kal változik évszakonként, mivel a napsütés sokkal egyenletesebb. Ez azért is fontos, mert ahol a nagy ingadozás miatt szabálytalanabb a napfény, ott tárolni is kell az energiát, ami viszont növeli a költséget.
ÁZSIÁBAN A LEGOLCSÓBB, AMERIKÁBAN A LEGDRÁGÁBB A NAPENERGIA
A felmérések és számítások eredménye szerint Ázsia tűnik a legolcsóbb paneltelepítési helynek, ahol – olyan országokban, mint India és Kína, ahol alacsonyak a panelgyártási költségek és naposabb az éghajlat – egy kilowattóra (kWh) áramot, vagy hozzávetőleg 48 óra laptophasználatot lehet előállítani mindössze 0,05 pennyért. A legköltségesebb országok pedig az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság. Európa az átlagosan 0,096 penny/kWh-jával e kettő között helyezkedik el.
Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a globális villamosenergia-ellátás nem támaszkodhat egyetlen termelési forrásra. A változékony időjárásnak és bolygónk éjjel-nappali ciklusának köszönhetően pedig elkerülhetetlen a napenergia-kereslet és -kínálat közötti eltérés.
Ennek ellenére a tetőtéri napelem hatalmas potenciállal rendelkezik az energiaszegénység enyhítésében, és tiszta, környezetszennyezéstől mentes energiát ad a fogyasztók kezébe világszerte. Ha a költségei még tovább csökkennek, a tetőtéri panel az egyik legjobb eszköz lehet áramellátásunk szén-dioxid-mentesítésére.
(Forrás: weforum.org)
